A harmadik negyedévi felmérésben még nem tükröződött a gazdasági válság hatása, az év végi adatokban azonban már megjelentek a negatív hatások. A harmadik negyedévben az IngatlanBarométer értéke 46,1 százalék volt, a másodikban 46, az első negyedévben pedig 45,6 százalék. Az éves index 8,6 százalékponttal marad el a 2002-es eddig mért legmagasabb, 53,5 százalékos értéktől.

Az IngatlanBarométer negyedik negyedévi alacsony értéke a közlemény szerint azt mutatja, hogy a következő fél évben csökken mind a lakásépítések, mind az iroda és egyéb épületek építése és az ingatlanok forgalma is visszaesik. A hitelezés szűkülése miatt az ingatlan-beruházások és az ingatlan-forgalom élénkülésére tovább kell várni a kutatók szerint.

A negyedik negyedéven a legnagyobb mértékben a lakosság ingatlan iránti kereslete esett vissza, a lakosság ingatlanforgalmi konjunktúra indexe az előző negyedévhez képest 12,8 százalékponttal csökkent, és 2001. év óta a legalacsonyabb értéken, 40,56 százalékon áll. A szigorúbb hitelfeltételek, a magasabb deviza és forintkamatok a jövőben tovább csökkentik a családok hitelfelvételi kedvét és lehetőségét, így az előrejelzések szerint visszaesik mind az új, mind a használt lakások építése, vásárlása.

A lakosság után az ingatlan-beruházókat érintik leginkább az elkövetkező időszak megszorító intézkedései. Az ingatlan-beruházók konjunktúra indexe a negyedik negyedévben 5,27 százalékponttal csökkent azután, hogy már a korábbi negyedévekben sem volt túl magas. A 33,8 százalékos beruházási konjunktúra index a 2001-ben indult mérés óta a legalacsonyabb értéket mutatja.

Az ingatlan-beruházók a következő fél évben is csökkenő lakossági lakóingatlan építést prognosztizálnak, és előrejelzésük szerint a nem lakossági megrendelőknél is csökken a kereskedelmi és szolgáltatási, a művelődési és oktatási épületek, az ipari és minden egyéb építmények építésének igénye.

Az ingatlanforgalmazók indexe a negyedik negyedévben 4,1 százalékponttal 44,9 százalékra esett vissza. A forgalmazó vállalkozások a következő félévben is csökkenő ingatlan-forgalommal és bérlési szándékkal számolnak.

Az önkormányzatok ingatlan-fejlesztési indexe az év negyedik negyedévében 2,64 százalékpontot vesztett értékéből, 60,4 százalékos értéket ért el. A felmérés szerint az önkormányzatok a következő hat hónapban összességében valamivel kevesebb beruházást, és valamivel kevesebb felújítást és közműfejlesztést terveznek, mint az előző fél évben, kevesebb oktatási és művelődési intézmény, irodaépület felújítását, építését végeztetik el, mint három hónappal ezelőtt.

A vállalatok ingatlanfejlesztési-indexe a negyedik negyedévben 0,64 százalékponttal maradt el az előző negyedévi értéktől, így 35,5 százalék. A vállalkozások ingatlanfejlesztési szándékai továbbra is alacsonyak, érdemi változással középtávon sem számolhatunk, főleg nem a következő hat hónapban - olvasható az Ecostat közleményében.

Az ingatlanpiac szereplői 2009. évre 6,8-9,9 százalék közötti árnövekedést prognosztizálnak saját ágazatukban. Az építőanyag-áraknál 9,9 százalékos, az építési-szerelési tevékenységek árainál 8,8 százalékos emelkedést valószínűsítenek, a munkaerő-költségek árának 6,8 százalékos növekedését feltételezik. Várakozásuk szerint a telekárak jövőre 6,9 százalékkal nőhetnek.