Manninger Jenő (Fidesz) kifejtette, hogy a 86-os főút mentén élőknek természetesen szükségük van a jelentős kamionforgalom miatt a főút burkolatának megerősítésére és települési elkerülő utak építésére, de fontosabb, hogy az M8-as autópálya megépítésével együtt induljon el Szombathely, Vasvár irányából Zalaegerszeg felé az M9-es sztráda fejlesztése.
   
A zalai politikusok számára mindegy, hogy milyen nyomvonalon valósul meg az észak-déli sztráda, de a "kényszerű" régiós szemlélet alapján elengedhetetlen Győr, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa között az új gyorsforgalmi út kiépítése. Zala megye a fejlesztési terveit is kész módosítani ennek érdekében, a közös fellépéshez az MSZP megyei politikusaival már egyezségre jutottak, és ismert előttük az SZDSZ kezdeményezése is a szükséges fejlesztési törvény módosítása érdekében - tette hozzá a megyegyűlés elnöke.
   
Gyutai Csaba (Fidesz), Zalaegerszeg alpolgármestere a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy augusztusban a zalai közélet polgári oldala már aláírt egy nyilatkozatot az M9-es megvalósítása érdekében. A megvalósítást szorgalmazva levélben keresték meg a miniszterelnököt és Szabó Pál korábbi közlekedési minisztert, az utóbbitól az a válasz érkezett, hogy a jelenlegi tervezési fázisban nem szerepel, de a 2014 és 2020 közötti időszakban előbb a Szombathely és Vasvár, majd a Vasvár-Zalaegerszeg, utána pedig a Zalaegerszeg-Nagykanizsa szakasz valósulhat meg.
   
Ezt követően Vas megyei közéleti szereplőkkel is megegyeztek, és a két megye politikusai együtt szorgalmazzák, hogy még a 2013-ig tartó fejlesztési ciklusban induljon el legalább a tervezés. Miután a polgári oldal és az MSZP együtt támogatja a fejlesztést, a közeljövőben Molnár Csaba közlekedési minisztert keresik meg a tervezési-építési folyamat felgyorsítása érdekében - tette hozzá Gyutai Csaba.
   
A Balti-tenger és az Adria közötti nemzetközi közlekedési folyosó európai elfogadtatása érdekében már 2004-ben megindult a lobbizás, miután egy svéd, három lengyel, valamint egy-egy cseh és szlovák régió megállapodást írt alá az akkor még Pozsonyig tervezett folyosó létrehozásáról. A CECT szervezetéhez 2007-ben csatlakozott Vas és Zala megye, Horvátország Varasd megyéje, valamint a szlovákiai nagyszombati régió, a múlt év decemberének végén pedig Győr-Moson-Sopron megye is teljes jogú taggá vált.
   
A szervezetben Zala megyét Nagy Kálmán (Fidesz), a megyegyűlés alelnöke képviseli, aki a legutóbbi egyeztetések alapján elmondta: a magyarországi nyomvonal az M15-ös (Rajka-Mosonmagyaróvár), az M86-os (Mosonmagyaróvár-Csorna-Szombathely), az M9-es (Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa), valamint az M7-es (Nagykanizsa-Letenye) vonalán lenne kialakítható.
   
Az észak-déli közlekedési folyosóért lobbizó régiók kezdeményezik, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat 2010-ben esedékes felülvizsgálata során kerüljön be a rendszerbe a Balti-tenger és az Adria között húzódó folyosó. Ezért kezdeményezték, hogy - várhatóan idén márciusban - az érintett országok közlekedési miniszterei is találkozzanak.