Az osztrák OMV olajvállalat a Mol Nyrt. 2008. április 23-án megtartott közgyűlése után indított pert a magyar társaság ellen. A felperes keresetében azt kérte, hogy a Fővárosi Bíróság valamennyi közgyűlési határozatot semmisítse meg, mert a szavazás jogszerűtlen volt. Az alperes, fenntartva a felperes indítványainak jogszerűtlenségét, ezek elutasítását kérte a bíróságtól.

A részben állami tulajdonban lévő OMV keresetében több kifogás is szerepel: az OMV álláspontja szerint a közgyűlési határozatokat olyan részvényesek - köztük a Magnolia, az OTP Bank Nyrt., az ING Bank, az MFB Invest, a BNP Paribas és a cseh energetikai cég, a CEZ - szavazatával fogadták el, amelyek nem szavazhattak volna az éves rendes közgyűlésen.

A szerdai tárgyaláson is kifejtett OMV-álláspont szerint ezek a részvényesek valójában a Mol saját részvényeivel szavaztak, így az osztrák cég azt is kéri a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a Magnoliánál, az OTP-nél, az MFB Investnél, az ING Banknál, a BNP Paribas-nál és a CEZ-nél lévő Mol-részvények valójában saját részvényeknek tekintendők. A saját részvények pedig sem szavazati joggal nem járnak, sem osztalékra nem jogosítanak.

A felperes indítványában azt is kérte, hogy megismerhesse a részvényátruházási okiratokat, de az alperes ezeket nem akarja átadni, mivel üzleti titkot tartalmaznak, s álláspontja szerint az OMV csak azért akarja látni a dokumentumokat, mert a Mol versenytársa. Az alperes szerint ráadásul ezek az okiratok csak akkor adhatók át, csatolhatók a per anyagához, ha ezt a közgyűlés engedélyezi.

A Mol szerint a felperes nem is tudja kellően megindokolni, hogy a per anyagához miért kellene ezeket a szerződéseket becsatolni. A felperes ezzel kapcsolatban kifejtette: a gáz- és olajpiacon valóban versenytárs a két cég, de a tőzsdei, pénzügyi ügyletek területén nem.

Az OMV szerint az alperes csak általánosságban hivatkozik az üzleti titkokra, s nem jelölt meg konkrét indokot arra vonatkozóan, hogy milyen titkokat ismerhetne meg az OMV, ha betekintést nyerhetne a szerződésékbe. A felperes kérte azt is, hogy megismerhesse, miképpen szavaztak a szóban forgó társaságok a közgyűlésen. A Mol szerint erről csak ők nyilatkozhatnak, mivel ők a titokgazdák.

Az OMV kifogásolja azt is, hogy az ománi Oman Oil is szavazott a közgyűlésen, jóllehet a vele márciusban, még a közgyűlés előtt kötött részvény- és eszközeladási szerződés 2008 végén megszűnt: ebben az esetben az OMV szerint a szerződés visszamenőlegesen, márciusi hatállyal szűnt meg, így az ománi cég a közgyűlésen nem szavazhatott volna, s osztalékra sem jogosult.

Az OMV szerint jogsértő a 10 százalékos szavazati korlát alkalmazása is. A Mol alapszabálya szerint egy részvényesnek lehet ugyan 10 százalék feletti tulajdona is a társaságban, de például a közgyűlési szavazáskor ez a csomag csak 10 százalékos mértékben vehető figyelembe. Az alperes szerint a 10 százalékos korlát minden részvényesre érvényes, ezért az OMV ezt nem kifogásolhatja.

Az OMV szerint a közgyűlés összehívása sem volt jogszerű, mert a Mol igazgatósága jogsértően állította össze a napirendet. A testület ugyanis nem vette napirendre az OMV két indítványát, míg egy harmadikat csak módosítva. Az alperes szerint a felperesnek nincs napirendre tűzési joga, csak az igazgatóságnak, ezért ennek az elutasítását is kérte a bíróságtól.

A tárgyaláson elhangzott az is, hogy az OMV-nek a tavalyi közgyűlés időpontjában 20,2 százalékos részesedése volt a Molban, mára azonban részesedése 0,65 százalékra csökkent. Ezért az alperes szerint az OMV-t már nem is illeti meg indítványtevő jogosultság a közgyűlés tekintetében.

A per kimenetele szempontjából ez azért is fontos lehet, mert a felperes szerint újabb írásbeli előkészítés szükséges, mivel például az alperes a tárgyalás előtt alig több mint egy héttel nyújtotta be a mintegy 30 oldalas, mellékletekkel ellátott beadványát. A tárgyaláson elhangzott, hogy az alperes a törvényes határidőt betartotta.