A földgázellátásban korlátozott és választ adó 68 nagyfogyasztó közül 22 cégnél állt le teljesen, vagy részlegesen a termelés.

A miniszter hozzáfűzte, Bulgáriában a nyilatkozatok szerint forintban számolva 130-140 milliárd, Szlovákiában pedig mintegy 300 milliárd az elszenvedett kár. "Ez is mutatja, hogy Magyarország felkészült az egyedülálló földgáztároló kapacitásával, a szakembergárdával és a megfelelő cselekvési tervvel" - mondta a miniszter.

Molnár Csaba az ilyen helyzetek elkerülésére teendő lépések között a stratégiai tároló jelenlegi 500 millió köbméter kapacitásának 1,2 milliárd köbméterre növelését említette, ami az év végéig megvalósul. Szükség van alternatív gázvezetékekre és forrásokra, elsősorban a Nabuccóra. Ebben a projektben a nemrégiben Budapesten tartott csúcskonferencia komoly előrelépést jelentett, amit bizonyít a projekt megkezdésére már megítélt 250 millió eurós uniós forrás is. Szükség van a térség gázvezetékeinek összekötésére, amihez szintén - összesen 50 millió euró - uniós támogatásról már döntés született. Az energiatakarékosság és -hatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások növelése is szükséges. Ezzel kapcsolatban Molnár Csaba elmondta, hogy a kormány már elfogadta a megújuló energia stratégiát, és a magyar cél az, hogy 2020-ig nem 13, hanem 15 százalék legyen a megújulók aránya a hazai energiafelhasználásban.

Újságírói kérdésre az energiaügyekért felelős miniszter közölte: felkérte a Magyar Energia Hivatal elnökét, hogy a hivatal a törvényben megszabott 90 nap helyett 30 nap alatt vizsgálja ki a január végi dunántúli áramkimaradás körülményeit, mert megengedhetetlennek tartja, hogy a XXI. században Magyarországon mintegy 100 település két-három napon keresztül áram nélkül maradjon.

A miniszter kérdésre válaszolva közölte: készül az előterjesztés arra, hogy a jelenleg négy különböző energiahatékonysági pályázat forrását összevonják, és egyszerűbb, átláthatóbb pályázati rendszert dolgozzanak ki.