A gazdasági hírek annyira ijesztőek az Egyesült Államokban, hogy a fejlődő világ nehézségeiről szóló tudósítások szinte kiszorultak az amerikai sajtóból. "Pedig az ottani hírek, ha lehet, még ijesztőbbek", írta szerkesztőségi cikkében a lap, megjegyezve, hogy a globalizált világgazdaságban senki nem szigetelődhet el.
Az újság felhívta a figyelmet: a válság a politikai stabilitást veszélyezteti az Európai Unió keleti határai mentén: a lett kormány a tiltakozások nyomán lemondott, Ukrajna a szakadék szélén.
Az Európai Unió gazdag tagjai a hét végén elutasították a szegényebb tagországok megsegítését célzó felhívásokat. A kelet-európai gazdaságok összeomlása, az Európai Unión belül is, magukkal ránthatják a Keletnek hitelező nyugati bankokat, mutatott rá a lap.
A cikk ennek kapcsán felhívta a figyelmet: az európai zavarok arra figyelmeztetnek, milyen súlyos következményekkel járhat, ha a Nyugat figyelmen kívül hagyja a fejlődő világ válságát és azt, hogy globális válaszra van szükség.
A világgazdaság növekedésére a szegény országok jelentik idén az egyetlen reményt, amely azonban egyre halványabb, mivel ezen országokat az export összeomlása és a külföldi finanszírozás elapadása sújtja. A világ valutái Mexikótól Malajziáig romlanak, mivel a hitelezők és befektetők kivonják pénzüket, hogy azt amerikai államkötvényekben tárolják. Pakisztán, Izland, Törökország, Salvador és néhány kelet-európai ország a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult, hogy ki tudja fizetni a külföldi hitelezőket.
Az iparosodott világ vezetőinek - a legnagyobb húsz gazdaság április 2-i londoni csúcstalálkozójára készülve - gyorsan ki kell dolgozniuk nagy méretű pénzügyi segély tervét, hogy elhárítsák a fejlődő világ gazdasági katasztrófáját, foglalt állást az újság, amely szerint a fejlődő világ megsegítése elérhető, de ehhez tőkére és engedményekre van szükség a gazdag országoktól.
A hitelválság terjedésével az egész világ gazdasági élénkítést igényel. A szegény országoknak azonban nincsenek forrásaik sem arra, hogy saját költségvetési ösztönzést hajtsanak végre, sem arra, hogy feltőkésítsék a bajba jutott bankokat, serkentve azok hitelnyújtását a magánszektor felé. "Külső segítségre van szükségük; a fejlett országok, saját érdekükben, meg kell, hogy adják ezt, mégpedig gyorsan", zárult a The New York Times szerkesztőségi cikke.