A helyzetet jellemzi, hogy tavaly - az 1998-as orosz fizetési válság óta először - maga az EBRD is veszteséges volt. A közgyűlés külsőségei is jelzik a szűkös időket: a részvényes országok képviselői a bank londoni székhelyén tanácskoznak, ellentétben a korábbi évekkel, amikor általában valamelyik londoni luxusszálló volt a rendezvény helyszíne.

Az EBRD a közgyűlés elé időzítve, a múlt héten adta ki erősen rontott előrejelzését az átalakuló térségre. A bank a tevékenységi területéhez tartozó harminc kelet-közép-európai, délkelet-európai, illetve közép-ázsiai országban most már átlagosan 5,2 százalékos gazdasági visszaesést vár 2009-re, az előző, januári prognózisban szereplő 0,1 százalékos növekedési jóslat helyett.

A magyar gazdaságra adott idei előrejelzését a londoni pénzintézet 5 százalékos GDP-mínuszra módosította az év elején valószínűsített 2 százalékos visszaesésről. Az idei magyar recesszióra mindazonáltal vannak ennél borúsabb előrejelzések is a londoni Cityben. A Standard & Poor's hitelminősítő például, amely március végén a befektetésre ajánlott sáv alsó szélére, "BBB mínusz"-ra rontotta a magyar szuverén adósosztályzatot, a lépéshez fűzött indoklásában 6 százalékos magyar GDP-csökkenést valószínűsített 2009-re.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege nemrégiben az addigi 4,5 százalékról 5,5 százalékra módosította a magyarországi GDP-érték idei visszaesésére adott becslését. A cég mindazonáltal hozzátette: az új kormányfő által körvonalazott takarékossági csomag végrehajtásával a magyar GDP-érték idei visszaesése "jóval meghaladhatja" a 6 százalékot is.

Az EBRD a legsúlyosabb térségi recessziót a balti államokban jósolja. A bank szerint Észtország gazdasági teljesítménye 2009-ben 10,5, Litvániáé 11,8, Lettországé 13,2 százalékkal zuhan. A pénzintézet az idén Oroszországban is mély recessziót jósol, 7,5 százalékos egész éves GDP-mínusszal.

A bank már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után.

Az EBRD már korábban bejelentette azt is, hogy az idén "drámaian növeli" tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra. Thomas Mirow, a bank német elnöke, aki a hétvégi éves közgyűlés előtt, e hét elején tartott helyzetértékelést külföldi tudósítóknak Londonban, azt mondta: már a tavaly tavaszi közgyűlés idején is kilenc hónapja tartott a pénzügyi válság, de akkor még senki nem gondolta, hogy az EBRD működési területéhez tartozó országok is e válság áldozatául esnek.

A tavalyi közgyűlés időszaka és a mostani közötti különbséget Mirow úgy jellemezte: annak idején sok vita folyt arról, hogy az EBRD-re meddig lesz még szükség, az idei közgyűlésen azonban "ez már nem fog szóba kerülni".