A jelenleg csökkenő kereslet és az alacsony árak a világgazdasági válságot jelzik, nem pedig hosszabb távú irányzatot, és a világ új árcsúcsok felé halad, mondta Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőrének olajipari minisztere, Ali al-Naimi. „Mi ugyan hosszabb távra tervezünk, terveinket nem ingatják meg a rövid távú piaci bizonytalanságok, de ha mások nem kezdenek hasonló beruházásokba a kitermelő kapacitások bővítése végett, akkor két-három éven belül a tavalyihoz hasonló vagy még kínosabb áremelkedés lehetséges” – figyelmeztetett al-Naimi. Azt mondta, hogy az alacsony árak és a gyenge kereslet beruházásoktól elriasztó hatását növelik a nagy beruházási költségek és a hitelszűke is.

Az energiaárak meredek növekedésének veszélyére figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első vezérigazgató-helyettese, John Lipsky is. Előrejelzése szerint a feltáró és kitermelő beruházások idén 21 százalékkal visszaesnek az olaj- és a gáziparban, és jövőre is nyomottak maradnak.

Az olasz Eni energiavállalat vezérigazgatója, Paolo Scaroni világszintű energiaügynökség megalakítását javasolta az áringadozások és a beruházási ciklusok elsimítására, kiegyenlítésére. Olyan mechanizmust, illetve stabilizációs alapot kell létrehozni, amely ösztönzést kínál a kapacitásnövelő beruházásokhoz, segíti a termelő országokat, ha az árak meghatározott szint alá esnek, és világszinten összehangolja a kereskedelmi nyersolaj- és terméktartalékok kezelését. Az Eni a maga részéről stabilan folytatja beruházásait, de körülbelül 70 dolláros kőolajárat tart üdvösnek mind a termelők, mind a fogyasztók hosszú távú érdekei szempontjából. A kőolaj szabadpiaci ára jelenleg hordónként 60 dollár körül van. Az idei mélypont januárban volt, 32 dollár fölött.

Az energiahatékonyság ösztönzésére előzőleg, vasárnap új nemzetközi megállapodást kötöttek Rómában a Nyolcak és a legnagyobb energiatermelő és fogyasztó országok. A IPEEC – nemzetközi partnerségi megállapodás az energiahatékonysági együttműködésről – néven életre hívott új platform a globális felmelegedés elleni küzdelem részeként működik majd. A partnerségben részes 13 állam – köztük az EU egységes partnerként, Kanada, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Japán, Olaszország és Németország valamint Brazília, Mexikó, Dél-Korea, Kína – kinyilvánította, hogy az IPEEC a jövőben "kiemelt platformja" az energiahatékonysági tapasztalatcserének.

Az új szervezet a fejlett és fejlődő országok közötti együttműködést hivatott elősegíteni az energiahatékonyság terén, hatékonyabb technológiák kifejlesztésében, az energiatakarékos módszerekről történő információcserében, valamint a magán és a közszféra határokon átnyúló energetikai összefogásában. A megállapodás működtetéséhez – a Nemzetközi Energiaügynökséghez kapcsolódva – a részes államok mindegyike 1,3 millió euróval járul hozzá.