Az alapkamat csökkentésére a kockázati megítélés javulásának fennmaradása esetén kerülhet sor - rögzítette a jegybank elnöke. Simor András kifejtette: két egymásnak ellentmondó tény hat az inflációra, az egyik a meggyengült kereslet, a másik a forint gyengülő árfolyama. Hozzátette: pillanatnyilag úgy látja a jegybank, hogy az országban a keresleti korlát erősebb mint az inflációs nyomás. Rövid távon a várható adóemelés erősíti ugyan az inflációt, az MNB által vizsgált mintegy másfél éves időhorizonton azonban a pénzromlás üteme várhatóan visszatér az inflációs cél közelébe - fűzött hozzá magyarázatot Simor.

A jegybank elnöke rámutatott arra: az utóbbi hónapokban az volt a jellemző, hogy a globális recesszió erősítette az infláció csökkenését, ehhez még belső tényezők is járultak, úgy mint a foglalkoztatás romlása, a munkanélküliség emelkedése, a fogyasztás csökkenése, a banki hitelezés mérséklődése és részben az, hogy a megtakarítások valamelyest emelkedtek és csökkent a folyó mérleg hiánya. A visszafogott belső kereslet mellett az inflációs cél közelében tartotta a pénzromlás ütemét az is, hogy gyengült a forint árfolyama. Az utóbbi hónapban ugyan meghaladta a várakozásokat a májusi inflációs index, de erre elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek ára hatott, ennek a hatása a maginflációban sem jelentkezett. A jegybank elnöke szerint a monetáris tanács úgy látta, hogy a magyar kockázati megítélés javulásának fennmaradása ad majd lehetőséget az alapkamat mérséklésére.

"Az MNB elnökét hat évre nevezik ki, én tehát végzem a dolgomat" - felelte az esetleges lemondására vonatkozó kérdésre Simor András. Kérdésekre válaszolva kifejtette: "nem lehet az MNB elnökét úgy támadni, hogy az ne jelentené egyben a független Magyar Nemzeti Bank elleni támadást is". Az MTI azon kérdésére, hogy milyen álláspontot képvisel az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének lemondása kapcsán, aláhúzta: az MNB egyik feladata a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése, így a jegybank együtt fog működni a pénzügyi felügyelet mindenkori vezetőjével. Folytak tárgyalások, illetve lesznek megbeszélések azzal kapcsolatban, hogyan kell a pénzügyi felügyeletnek megváltoznia a jövőben. Hangsúlyozta: a jövőben sokkal inkább az előretekintő, rendszerkockázatokat megelőző figyelésnek kell megvalósulnia, előtérbe kerülnie, mint a múltbeli történések figyelésének.

Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: az, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek, így az IMF elfogadták a GDP-arányos államháztartási hiánycél 3,9 százalékra emelését egyrészt arra vezethető vissza, hogy a magyarországi gazdasági visszaesés felgyorsult, másrészt arra, hogy a nemzetközi szervezetek méltányolták azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány hosszabb távra szólóan tett, köztük a nyugdíjrendszer megváltoztatására irányuló tervezett lépéseket.

Az elmúlt hónapokban jelentős mozgásokat lehetett megfigyelni a régió megítélésében, főleg a Baltikumban jelentkező problémák kapcsán - reagált egy felvetésre az elnök. Az MNB úgy látja, mintha Magyarország relatív pozíciója erősödött volna, azok az országok kerültek reflektorfénybe, amelyek fix árfolyamrendszerrel rendelkeznek - tette hozzá. Magyarországnak - mint köztudott - szabadon lebegő árfolyamrendszere van, ami ebben az esetben "segítségünkre van". Ez az árfolyamrendszer segít elkerülni azokat a kockázati sokkokat, amelyek érnék az országot - elemezte a jegybankelnök. Simor András szerint a jövőt illetően nagyon következetes monetáris és gazdaságpolitika az, ami lépésről lépésre segíthet csökkenteni Magyarország kockázati felárát és javítani kockázati megítélését. "Amikor az a kép alakul ki a piacban, hogy Magyarország a piacról finanszírozza államadósságát, akkor lehet napirendre tűzni a külföldi kötvénypiacra való kilépést, de ennek időzítése az Államadósság Kezelő Központ feladata" - rögzítette az MNB elnöke, aki úgy látja, hogy "pillanatnyilag ez a kép még nem alakult ki".

Simor András egy másik kérdésre ismét megerősítette, hogy eladja ciprusi cégét, hozzátéve azonban, hogy a folyamat időt igényel, az abból származó jövedelmet hazahozza és a befolyó pénz után a hazahozatalkor érvényes adózási szabályok szerint fog adózni.