Oszkó: az adócentralizáció 2012-re 33-35 százalékra csökkenhet

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken, ami 2012-ben érhető el – közölte Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki szerint a vagyonadó parlamenti elfogadása a sikeres válságkezelés feltétele.

Az adótörvényekhez beadott, a hét elején megszavazott módosító indítványok nem puhították fel a 2010. évi költségvetést, a bevételi oldal nem csökkent - jelentette ki a pénzügyminiszter. Oszkó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy a társasági nyereségadónál átvezetett módosítások, amelyeket a média nem kapott fel, például a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetésre járó adóalap korrekció, fedezi a más intézkedések miatti bevételkiesést.

A válságkezelés akkor lehet sikeres, ha a szakértői kormány 2010. évi költségvetését elfogadja a parlament – állítja Oszkó Péter. A napokban megjelent képviselői véleményekre, miszerint a költségvetés őszi elfogadása után akár le is mondhatna a kormány, a pénzügyminiszter úgy reagált, hogy "ennek a kormánynak addig tart a mandátuma, ameddig azt a parlament biztosítja". "Én egy hideg fejjel gondolkodó szakértőként járok el, azaz amíg van feladat, addig csinálom, ha nincs feladat, akkor nem csinálom" – mondta.

A tavaly szeptemberben elfogadott költségvetéshez képest az idén várhatóan közel 1.000 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be, jövőre viszont már nem kell számolni további jelentős csökkenéssel – jelezte a pénzügyi tárca vezetője, hozzátéve, hogy a már bejelentett intézkedések nyomán 2010-ben a konvergenciaprogramhoz képest 900 milliárd forinttal fogja vissza kormány a kiadásokat.

Oszkó Péter: "Hideg fejjel gondolkodó szakértőként járok el..."
© Fazekas István
Arra a kérdésre, hogy a megugró infláció miatt módosítja-e 2009-es a makrogazdasági prognózist a kormány, Oszkó azt felelte, hogy erre akkor kerülhet sor, "ha az árszint huzamosabb ideig meghaladja a tervezettet, ami évi átlagban 4,5 százalék, de egy-egy hónap erős ingadozása ezt még nem indokolja, a júniusi, illetve a nyári hónapok adata után lehet napirendre tűzni a kérdést".

Vitathatatlan, hogy bár jövőre az szja alsó, 17 százalékkal adózó sávja 5 millió forintos éves jövedelemig bővül, a bérbruttósítás miatt ez valójában - változatlan adóalappal számolva – csak 3,9 millió forint, hiszen a bruttósítás miatt 27 százalék hozzáadódik a mostani bruttó bérhez – reagált az MTI felvetésére a miniszter, aki úgy véli, hogy ez a 3,9 millió forintos alsó sávhatár igen magas.

Az új szja adószabályok nyomán a jövő évi nettó keresetek nőnek, a minimál bértől a havi 1,8 millió forintig egyaránt, az átlagkeresetnél közel havi 16 ezer forinttal - rögzítette Oszkó Péter, aki az adócsökkentés ellentételeként elsősorban a fogyasztást terhelő adótöbbletet nevezte meg.

Jó szakmai kompromisszum a vagyonadóról? (Oldaltörés)


A módosító indítványok után kialakult vagyonadó koncepciót, "kifejezetten jó szakmai kompromisszumnak" minősítette Oszkó, ami azt jelenti, hogy a vagyonadó nem a teljes lakosságot, hanem egy viszonylag szűk réteget érint, amelynek vagyona - lakóingatlan forgalmi értéke - meghaladja a 30 millió forintos értékhatárt, az adómérték 30 millióig 0,25 százalék, 30-50 millió között 0,35 százalék, s efölött 0,5 százalék. Értékelése szerint a befolyó vagyonadó a jövedelemadó csökkentésére ad lehetőséget, s a vagyonadó jövő hétfői megszavazása a sikeres válságkezelés feltétele.

A régóta vitatott, s adó kakukktojásnak csúfolt helyi iparűzési adó megszüntetésére csak évek múlva lát lehetőséget a miniszter, mivel ez, az önkormányzatokhoz befolyó adótétel évente közel 500 milliárd forint.

Ha a 2009-2010. évi már bevezetett, illetve tervezett költségvetési átalakításokat megtartja a következő kormány, befagyasztja a költségvetési kiadásokat a meginduló gazdasági növekedés után is, akkor megteremthetők azok a bevételi többletek, amelyek nyomán kivezethető a rendszerből a helyi iparűzési adó - vezette le a koncepciót, kiegészítve azzal, hogy 3-4 százalékos gazdasági növekedés esetén ez realitás.

"Ebben a folyamatban nagy segítséget jelenthet az önkormányzati rendszer ugyancsak régóta sürgetett reformja" – fogalmazott Oszkó Péter. A pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetés most kezdődő tervezési része az önkormányzati intézményrendszer áttekintése, s annak vizsgálata, hogy egyszerű parlamenti többséggel milyen szükséges változtatásokat, egyszerűsítéseket lehet végrehajtani, mivel a jelenlegi feladatrendszer megtartásával lehetetlen csökkenteni az önkormányzati finanszírozást. Ugyanezt a folyamatot szükséges végigvinni a közösségi közlekedésnél, azon belül is MÁV-nál – tette hozzá.

Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken – értékelt a miniszter, aki úgy látja, hogy a munkaerő költségek tekintetében már 2010-ben versenyképes a magyar vállalkozói szektor. Véleménye szerint "a remélt 33-35 százalékos adócentralizáció legkorábban 2012-ben érhető el, s akkor ismét a régió éllovasává válhatunk".

Kétségtelen, hogy a legfőbb versenytársak közül Csehországban és Lengyelországban az adócentralizáció 32-33 százalék, Szlovákiában pedig 30 százaléknál alacsonyabb, de a költségvetési hiány Lengyelországban már tavaly 3,9 százalék volt, jövőre akár 7 százalék fölötti is lehet, és a lengyel pénzügyminiszter nem zárja ki, hogy jövőre növelni kell az adóbevételeket – egészítette ki a képet a pénzügyminiszter.