Georgi Parvanov elnök intelme előtt néhány nappal ugyanis a kjusztendili bíróság mentelmi jogot biztosított a Galev-fivérek néven ismert alvilági kettősnek, és szabadlábra helyezte őket. Plamen Galevet és (a vele nem rokon) Angel Hrisztovot maffiavezérként tartja számon a közvélemény. Állítólag a két egykori rendőr tartja kézben a fővárostól 60 kilométerre fekvő Dupnica város gazdasági és politikai életét. Az ügyészség bűnszövetkezet alakításával, védelmi pénzek zsarolásával és hasonló bűncselekményekkel gyanúsítja a tavaly októberben letartóztatott alvilági "fivéreket". (A kettőshöz fűződő kapcsolatába bukott bele tavaly áprilisban Rumen Petkov belügyminiszter. A kormányzó szocialista párt egyik legbefolyásosabb vezetője azután kényszerült lemondani, hogy kitudódott: titokban találkozott a Galev-Hrisztov duóval.)

A bíróság a mentelmi jogot arra hivatkozva adta meg a két kopaszra nyírt, tagbaszakadt férfinak, hogy még a hivatalos vádemelés előtt független képviselőjelöltként ismerte el őket a kjusztendili választási bizottság. A Galev nevére szóló ajánlószelvényeket nem kevesebb, mint 14 ezer választópolgár írta alá, ami jól mutatja, mekkora befolyással bír a duó. Felmérésekben megszólaló dupnicai polgárok csak mint "jótevőkről" beszélnek Galevről és Hrisztovról. Csak kevesen mernek szembeszegülni velük - az ő megfélemlítésükről a két exrendőr verőlegényei gondoskodnak.

Tavalyi vizsgálati fogságba helyezésük előtt éveken át háborítatlanul folytathatták üzelmeiket, köszönhetően a legmagasabb helyeken ülő protektoraiknak. Dupnicai források szerint kiváló kapcsolataik voltak a rendőrségen, a bíróságokon és az adóhivatalban. Lebukásukat egy 2008 végi razzia okozta - most viszont fejenként 25 ezer euró (7 millió forint) óvadék ellenében szabadlábra kerültek. (Bulgáriában a havi átlagkereset 300 euró, azaz mintegy 84 ezer forint.)

A Galev-fivérek nincsenek egyedül. A büntetlenség fojtogató légkörét jól jellemzi, hogy június közepén egy szófiai bíróság felfüggesztette az EU-pénzek (SAPARD-program) elsikkasztása miatt indított pert, és mentelmi jogot biztosított az egyik fő vádlottnak. Ivan Ivanovot 7,5 millió euró lenyúlásával vádolják - s ő ugyanúgy jelöltként indul a vasárnapi választásokon, mint Alekszander Tomov, a kremikovci kohászati kombinát volt vezérigazgatója, akit 25 millió euró értékű adócsalással, illetve sikkasztással gyanúsítanak.

Parvanov figyelmeztetése egybecseng szófiai elemzők vélekedésével, akik szerint alvilági vagy korrupt hírbe keveredett egyének indulása a parlamenti választásokon tovább rontja Bulgária megítélését külföldön, és fokozza a politikától amúgy is megcsömörlött lakosság kiábrándultságát. Az országban széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy Bulgáriában bármilyen disznóságot el lehet követni, az nem jár jogi következménnyel. Tény, hogy a kommunista rendszer 1989. évi bukása óta egyetlen egy magas rangú hivatalnokot vagy köztisztviselőt sem ítéltek el korrupció vádja alapján, és az alvilági bandák főnökei közül is csupán egy került börtönbe 20 év alatt.

Megfigyelők és szófiai diplomaták véleménye szerint a probléma gyökerét azok a szoros kapcsolatok képezik, amelyek politikusokat, bírákat és maffiavezéreket fűznek össze. Ráadásul az utóbbiak jelentős hányada korábban tagja volt a kommunista rezsim titkosszolgálatának. A korrupció és a bűnözés elleni harc eredménytelensége miatt az EU tavaly mintegy 500 millió euró folyósítását függesztette fel a Bulgáriának szánt fejlesztési alapból.

A belpolitika másik rákfenéje a létbizonytalanság, a gazdasági helyzet kilátástalansága, széles néptömegek lecsúszása a szegénységi szintre, a civiltársadalom szinte teljes hiánya. Egy júniusban közzétett tanulmány szerint az EP-választáson számos körzetben történt ezres tételben szavazatvásárlás. Vladimir Sopov politológus rámutatott: Bulgáriában "újfeudális viszonyok" alakultak ki. Egyes megyéket gazdasági-politikai kartellek tartanak uralmuk alatt. E régiókban gyakorlatilag megszűntek a jogállami struktúrák, az ott élőknek szinte semmilyen lehetőségük nincs önálló kezdeményezésre vagy saját vállalkozás beindítására. A bűnözés meg a korrupció jelentős mértékben meggyengítette a bolgár társadalom kohéziós erejét, kiölte az emberekből a civilkurázsit.

Az áldatlan helyzetért a polgárok a kormányt és pártjait teszik felelőssé. Ezt jelzik a vasárnapi választási esélyek. A kormánypártok nagyobbika, a szocialista párt felmérések szerint a szavazatoknak csupán 17-22 százalékára számíthat. A megkérdezettek 80 százaléka a kormány távozását akarja. Az ellenzék fő erejét nem a szocialisták előtt hatalmon volt jobbközép NDSZV alkotja, hanem a Bojko Boriszov korábbi szófiai polgármester (és karateedző) által pár éve alapított GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért). A választás valószínű nyertesét a szavazópolgárok 29-32 százaléka támogatja.

Boriszov kíméletlen harcot ígér a bűnözés meg a korrupció ellen. Ezt ígérték négy évvel ezelőtt a szocialisták is - ám a helyzet nem javult. Tíz nappal a voksolás előtt ugyan egy szófiai bíróság 14 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte Valentin Dimitrovot, a fővárosi távfűtő művek volt vezérét 3,5 millió eurós sikkasztásért. Ez az első "nagyvad" a korrupció ellen küzdő hatóságok terítékén - ám gyaníthatóan későn jött ahhoz, hogy a választás kimenetelét érdemben befolyásolni tudja.