Békesi szerint tévutak korábban is jellemezték a magyar fejlődést, de a korábbi évtizedekben inkább a külső körülmények voltak meghatározóak: Trianon, a második világháború, a létező szocializmus. Szerinte az utóbbi 18 évben azonban kivételesen kedvező nemzetközi körülmények között fejlődhettünk volna, az időszak nagy részében a világgazdaság konjunktúrában volt, olcsók voltak a hitelek, megvolt a nemzetközi bizalom az ország iránt, amit az EU-csatlakozás is jelzett.

„A lehetőséggel nem tudtunk élni, és most már az az illúziónk sem maradt meg, hogy újabb húsz év múlva talán mégis sikerül felzárkóznunk Európa boldogabb feléhez” – fogalmazott a volt pénzügyminiszter.

Békesi László az interjúban – amellett, hogy sorra vette a rendszerváltozás utáni folyamatokat az iparban, a mezőgazdaságban, továbbá számba vette a főbb gazdasági lépéseket – többek között arra is figyelmeztetett, hogy miközben az általános életszínvonal nem tud felzárkózni a nyugat-európai szinthez, polarizálódtak a jövedelmek. Kifejtette, hogy a felső százezer család a többség számára irritálóan magas életszínvonalon fogyaszt és a többség úgy érzi, hogy ezt nem a valós teljesítmény vagy a meglévő tőke a felelős befektetése révén teheti, hanem a „bulizás”, az adócsalás, a politikai korrupció, az összejátszás és – esetleg – a szerencse alapozza meg mindezt. A volt pénzügyminiszter szerint ez felerősíti a szélsőséges nézeteket és hatalmas indulatokat kelt a társadalom mélyebb rétegeiben.

„A gazdagellenes hangulat társadalmi robbanásveszéllyel fenyeget, eközben a politikai erők egy része – balról is, jobbról is – még rá is játszik erre” – fogalmazott Békesi László.