Bár Magyarország azon EU-tagállamok között van, amelyek a leginkább megszenvedték a recessziót – a gazdasági teljesítmény az idén 7 százalékkal csökken, ennél jobban csak Romániáé és a balti köztársaságoké esik vissza –, a kilátások most már jobbak, köszönhetően az utóbbi időszak takarékossági intézkedéseinek is – áll a The Economist pénteki írásában.

A vezető brit gazdasági-politikai hetilap elemzése szerint a magyar kormány az idén a hazai össztermék (GDP) nem kevesebb mint 3,8 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést hajtott végre, legnagyobb mértékben a szociális kiadásokat és a közszférabeli fizetéseket visszafogva. Ezek a kiadáscsökkentések csak megtetézik a korábbiakat, amelyekkel sikerült az államháztartási hiányt a 2006-ban mért 9,2 százalékos GDP-arányos szintről 2008-ra egészen 3,4 százalékig csökkenteni.

A Bajnai-kormány jövőre a GDP-érték további 1,7 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést tervez, hogy a deficitet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által jóváhagyott 3,8 százalékon lehessen tartani. E kiadáscsökkentések és az IMF által nyújtott hitel együttesen markáns hatással jár. A forint elleni roham veszélye múlóban, a zömmel külföldi kézben lévő bankok – sokak félelmeire rácáfolva – nem omlottak össze – áll a The Economist pénteki írásában.

A lap helyzetismertető elemzése szerint a forint még nem tért teljesen vissza arra a szintre, ahol a pénzügyi válság előtt volt, de a magyar jegybank már el tudta kezdeni a kamatcsökkentést. A hétköznapi lakáshitel-adósokra, akik közül sokan svájci frankban vették fel kölcsönüket, még mindig nagy teher nehezedik. Mindezzel együtt is azonban Oszkó Péter pénzügyminiszter hangsúlyozta a lapnak: az IMF-hitelkeret futamidejét jövő októberig meghosszabbították, és a kormány ismét fel tud hajtani piaci finanszírozást.

A The Economist szerint a szocialisták valószínűleg elveszítik a jövő évi választásokat, így Bajnai Gordon miniszterelnöknek nem sok ideje maradt a közszolgáltatási szféra reformjára. A kormányfő szeretné átcsoportosítani az adóterhek egy részét a munkáltatókról a fogyasztókra és a gazdagokra. Máris csökkentette a társadalombiztosítási hozzájárulást, abban a reményben, hogy növelni lehet a jelenleg 55 százalékos magyarországi foglalkoztatási rátát, amely egyike a legalacsonyabbaknak az EU-ban. A kormány emellett fokozatosan 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.

A lap szerint Magyarországon igazából a közkiadási szféra minden területének felülvizsgálatára lenne szükség. A karcsúbb állam megteremtése nagy reformokat igényel. A választások valószínű győztese, a jobbközép Fidesz viszont az elmúlt hét évben még az apró reformokat is hevesen elvetette, a pénzembereknek történő kiárusításnak nevezve azokat, vagy olyan katasztrófának, amely szegénységre ítéli az országot – írta a The Economist.

Magyarország alapvető problémái – csakúgy, mint más országokéi – a termelékenység-növekedéstől elszakadó béremelkedésből, valamint a túl nagyvonalú szociális kiadásokból erednek. Derűlátónak tűnhet az a feltételezés, hogy Magyarország Európa többi részéhez hasonlóan most már levonta a tanulságokat – fejeződik be a The Economist írása.