Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A társasági adó törvény májusban elfogadott módosítása 2010-től adóalanynak nevesíti és megadóztatja a külföldi személyt, amennyiben ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését értékesíti, tőkeleszállítással kivonja, apportként vagy térítés nélkül átadja.
A mostani törvényjavaslat alapján változik az ingatlannal rendelkező társaság fogalma. A korábbival ellentétben nemcsak a belföldön ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozások minősülhetnek ingatlannal rendelkező társaságnak, hanem az adózó minden kapcsolt vállalkozása, akár belföldi illetőségű adózónak, akár külföldi vállalkozónak minősül (tehát az is, amelyben nincs ingatlan), ezeket a törvény csoportnak tekinti - derül ki a PwC hírleveléből.
Ennek az a jelentősége, hogy az egyes beszámolójukban kimutatott eszközeik piaci értékének összegéből – együttesen, ennek a csoportnak a szintjén – kell az ingatlanok értékének a 75 százalékot meghaladnia ahhoz, hogy a csoport bármelyik tagja – egyéb feltételek mellett – ingatlannal rendelkező társaságnak minősüljön.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jelentős adminisztrációs terhet jelentő piaci átértékelést, valamint a kapcsoltak egymás közötti tájékoztatását az adózók elkerüljék, amennyiben a csoporton belül a megelőző naptári év folyamán külföldi tag által ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítése nem történt.
A nyáron elfogadott és 2010. január 1-jétől hatályos törvény alapján illetékköteles az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét legalább 75 százalékban történő megszerzése.
A törvényjavaslat az illetékkötelezettséget kiterjeszti azon társaságokban való vagyoni betét szerzésére is, amelyek közvetve rendelkeznek csak részesedéssel az ingatlant közvetlenül birtokló társaságban. Emellett kimondja a javaslat, hogy a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét átruházására vonatkozó illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha annak megszerzése a Magyar Köztársaság területén kívül történik, tehát ha a szerződést külföldön kötik.
