A KSH kedden közzétett adatai alapján októberben 12,9 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, míg munkanaptényezővel korrigálva 10,8 százalékkal esett.

Szeptemberben a visszaesés mindkét esetben 15 százalék volt. A KSH adatai szerint a termelés volumene az év első tíz hónapjában 20,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

Tavaly októberben 5,5 százalékos volt az ipari termelés visszaesése a bázishoz képest, míg az év első tíz hónapjában még 3,2 százalékos növekedést mért a KSH.

Az elmúlt év októberében szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva 3,1 százalékkal volt kisebb a termelés, mint az előző hónapban.

Az idei októberi részletes adatok közzététele december 15-én várható.

Forrás: MTI-eco

Elemzők: fennmaradhat az ipari termelés pozitív trendje

Az elemzők várakozása szerint a külső kereslet bővülése miatt fennmaradhat a magyar ipari termelés havi szintű növekedése, miközben a belső kereslet stagnálása-visszaesése továbbra sem támogatja ezt a folyamatot.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője úgy véli, biztató az októberi adat és várhatóan a következő időszakban is pozitív havi számokat közöl majd a hivatal. A magyar bruttó hazai termék (GDP) összetevői közül leginkább az ipari termelés növekedésében bízhatunk, amit főként a külső, fejlett országokbeli kereslet bővülése generál. Az európai országok közül már többen érzékelhető a növekedés, ami jó támasza a magyar iparnak. Az elemző szerint a javuló helyzetet rontja, hogy a belső kereslet továbbra sem bővül, s így nem segíti az ipari termelés növekedését.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője elmondta, 11 százalék körüli éves visszaesést vártak, amit nagyjából igazoltak is a hivatal adatai. Az ipari termelés alakulását alapvetően két tényező befolyásolja: az alacsony tavalyi bázis adatok, illetve a külföldi nagy gazdaságok recesszióból való kilábalása, s így a külső kereslet bővülése. Mindez azért is fontos, mert a magyar feldolgozóipar termelésének több mint 50 százalékát exportálja. Török Zoltán szerint a következő hónapokban egyre jellemzőbbé válik, hogy mind alacsonyabb lesz az éves szintű visszaesés, s 2010 második negyedévében már visszatérhet a bázis szintű növekedés is.

Ez a növekedés azonban lassú, éves szinten mintegy 1 százalékos lesz, s ezért az elemző jövőre nem is várja a GDP növekedését, inkább stagnálását jelzi előre.

Mindez negatívan hat a munkanélküliségre is, hiszen 2010-ben a cégek még mindig inkább az elbocsátásokkal járó hatékonyság javításával és szerkezetük átalakításával lesznek elfoglalva, semmint a bővülés generálta munkaerő-felvétellel.