A német, a francia, a brit, az olasz, a spanyol, a holland és a lengyel gazdaság együttesen az unió GDP-jének mintegy nyolcvan százalékát adja. E nemzetgazdaságok folyamatai tehát nagy mértékben tükrözik az egész unió helyzetének alakulását.

A tavalyi harmadik negyedévben megkezdődött ugyan a reál-GDP növekedése, ám a negyedik negyedévben egyes átmeneti tényezők miatt a növekedés lassult. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos a 0,7 százalékos idei növekedést prognosztizáló dokumentum ismertetésekor megjegyezte: az előrejelzést továbbra is nagy bizonytalanság övezi, miként arról a pénzügyi piacokon tapasztalható közelmúltbeli fejlemények is tanúskodnak.

Brüsszeli építkezés. Az uniós gazdaság lassan lábadozik

Stiller Ákos

„Az EU gazdaságának fellendülése szemmel látható, ám továbbra is gyenge lábakon áll. Elsődleges célunk az európai gazdaság erős és fenntartható pályára való visszaállítása kell, hogy legyen. E cél eléréséhez két fronton, a gazdaság fellendítésén és az államháztartás konszolidálásán kell dolgoznunk. A tagállamok gazdaságait a modernizáció felé vezető új, Európa 2020 stratégiának szorosan együtt kell haladnia az államháztartási konszolidációval. Ez nélkülözhetetlen a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés szempontjából” – mondta Rehn.

Globális szinten a gazdasági tevékenység 2009 második felében az előzetes várakozásoknál erőteljesebbnek bizonyult, különösen a feltörekvő Ázsiában. A reál-GDP alakulása az EU-n kívül várhatóan mintegy 4,25 százalékkal fog nőni 2010-ben.

Bár az EU-ban a javuló gazdasági hangulatot jelző konjunktúraindexek a gazdasági fellendülés folytatódását jelzik, a legújabb statisztikai tényadatok - különösen az ipari termelést és a kiskereskedelmet tekintve - kevéssé biztatóak. Míg a vártnál kedvezőbb külgazdasági környezet tovább élénkítheti az exportot, a befektetési környezet a rendkívül alacsony kapacitáskihasználtság miatt gyenge marad.

Várhatóan a lakásépítési befektetések szintje is alacsony marad 2010-ben, tekintettel arra, hogy a lakásépítési ágazat számos tagállamban kiigazításra szorul. A pénzpiaci feltételek 2009 eleje óta javultak, de a mérlegkiigazítás még nem fejeződött be, így továbbra is nagy a bizonytalanság. A mérsékelt befektetési kilátások jellemzően gyenge munkaerőpiacot vonnak maguk után, amely viszont valószínűleg csökkenti a magánfogyasztást. Mivel mind az EU-ban, mind világszerte a növekedés fő hajtóerejét jelentő több tényező átmeneti jellegű, egyelőre korai még stabil fellendülésről beszélni az Európai Bizottság értékelése szerint.

Az unióra nézve negatív kockázatot jelent, hogy a pénzügyi piacok helyzetére továbbra is nagy fokú bizonytalanság jellemző. Ugyanakkor a világszintű fellendülés – különösen a feltörekvő ázsiai piacokon tapasztalható – élénkülése, valamint a készletezési ciklusnak az EU-ban küszöbön álló fordulata esetleg nagyobb hatással lehet majd a belső keresletre, mint ahogyan az jelenleg feltételezhető – tették hozzá.