Mihail Hodorkovszkij a börtönben. Most egy másfajta per kezdődik

AP

A volt részvényesek összesen 98 milliárd dollár fájdalomdíjat követelnek, a legnagyobb perértéket, amelyről valaha is döntenie kellett az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő emberi jogi fórumnak.

Oroszország egykori legnagyobb olajipari vállalata 2006-ban ment csődbe, miután az orosz hatóságok több milliárd dollár adóhátralék befizetésére kötelezték. A részvényesek nem kaptak méltányos kárpótlást. A cég volt tulajdonosa, Mihail Hodorkovszkij – aki fénykorában a leggazdagabb orosznak számított – jelenleg nyolc éves börtönbüntetését tölti adócsalásért, de további 22 évi szabadságvesztés várhat rá, ha elítélik az ellene egyebek közt pénzmosás gyanúja miatt folyó további eljárások eredményeként is.

Hodorkovszkij azonban politikai áldozatnak tartja magát, és azt állítja, hogy az ellene, illetve a Jukosz ellen indított hadjárat mögött Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök – korábbi államfő – állt, aki meg akarta törni az ellene a politikai porondon is fellépő olajmágnást.

A felperesek azt igyekeznek bebizonyítani, hogy az adóügyet tisztán politikai szándékból, a Jukosz tönkretétele érdekében vették elő az orosz hatóságok. Ez egyben a részvényesek emberi szabadságjogainak, illetve a jogállamiságnak a megsértését is jelentené – ebben az értelemben tartozik az ügy az Európai Emberi Jogi Bíróságra. Oroszországban a felperesek már tucatnyi jogi eljárást elvesztettek, és most Moszkvától független nemzetközi fórumon próbálnak elégtételt nyerni.

Az orosz kormányzat hivatalos álláspontja szerint azonban minden szabályosan történt, és Hodorkovszkij valójában adócsaló bűnöző, aki a kilencvenes évek kaotikus viszonyait ügyesen kihasználta hatalmas vagyona megszerzésére.

Csütörtökön minden bizonnyal hosszadalmas eljárás kezdődik Strasbourgban. Tekintettel a bizonyítás bonyolultságára, valamint arra, hogy a bíróság szervezetrendszerén belül is van mód fellebbezésre, szakértők szerint két évbe is beletelhet, míg jogerős ítélet születik. Ha elmarasztalják is Oroszországot, a fizetési hajlandóság hiánya esetén sincs módja arra az ET-nek, hogy befagyasszon orosz állami javakat. Moszkvát tehát – mondják szakértők – nem a per számára esetleg kedvezőtlen végkimenetele aggasztja, hanem sokkal inkább maga a pereskedés, az a tény, hogy hosszú időre pellengérre kerül egy nemzetközi fórumon.