hvg.hu

Az AERA által szervezett Desztináció Marketing Workshop 2 elnevezésű konferencián az ügyvezető igazgató kiemelte: míg korábban az volt a tendencia, hogy a városok egységes megjelenésre törekedtek, manapság a különbözőség kihangsúlyozása a jellemző.

Szerinte azzal, hogy a városokat egy márkához hasonlóan kezelik, a város jelentését az emberek számára úgy lehet alakítani, ahogy a város láttatni szeretné magát a turisták, a befektetők vagy saját lakosai előtt.

A városmárkázás célja, hogy a városok hozzák ki a maximumot adottságaikból. A márkázást elsősorban valódi tettekkel – felújításokkal, bővítésekkel, építkezésekkel – érhetik el a városok, kommunikációra csak ezek megvalósítása után kerülhet sor – tette hozzá.

Németh Bálint kijelentette: a régió új perspektívák előtt áll, mivel nagyvárosai megérettek arra, hogy Nyugat-Európa városaihoz hasonló vonzerőt jelentsenek a turisták és a befektetők számára. Ehhez azonban jól felépített városmarketingre és városmárkázásra van szükség.

Úgy vélte, hogy a régiós nagyvárosoknak a térséget is magukban foglaló 4-5 milliós lakosú metropoliszokban kell gondolkodniuk ahhoz, hogy felvegyék a versenyt Lyonnal, vagy éppen Barcelonával.

Nemzetközi felmérések alapján Budapest leginkább az infrastruktúra és a biztonság területén van elmaradva a világvárosoktól, ezen 2020-ig változtatni kell – hangsúlyozta Ikvai-Szabó Imre, főpolgármester-helyettes a konferencián.

A politikus úgy vélte, a fejlesztések megvannak, azonban a források túlzottan szétaprózottak, ezért egységesíteni kellene a fővárosi, kerületi, civil, valamint befektetői forrásokat, és akkor hatékonyabban valósulhatnának meg a beruházások. Budapestnek meglévő értékeit kell kiemelte, így a Dunát, hegyeit, zöld területeit, valamint egyedi, izgalmas turisztikai látványosságokat kell létrehoznia.

Ughy Attila, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja a rendezvényen kiemelte: fontos lehet a jövőben a Duna kérdésköre, azonban Magyarországnak számos nehézséggel kell majd szembenéznie. Egyrészt a Duna-régióban a Bécs-Pozsony összefogás versenyez a magyar-dél-némettel, másrészt a dél-német városok sem ugyanazokat a prioritásokat tartják fontosnak, mint a magyar fél. Míg Magyarország és fővárosa elsősorban a turizmus és a környezetvédelem területén érdekelt, addig a dél-német városokat a Duna hajózhatóvá tétele érdekli. Mindez zsilipek, duzzasztógátak kiépítését jelentené a folyón, amelyek megépítésének társadalmi elfogadhatósága erősen kétséges.

Ughy szerint Budapestnek szüksége volna arra, hogy építsen egy olyan épületet, ami a jelképévé válna – mint például Párizsnak az Eiffel-torony –, azonban egy ilyen épület felhúzása túlságosan költséges lenne.