A monetáris tanács hétfői ülésén 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat ezzel újabb történelmi mélypontra csökkent. Az ülésről kiadott közlemény szerint az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.

A monetáris tanács megítélése szerint a hazai gazdaság a tavalyi mély recessziót követően az idén állhat ismét növekedési pályára. A visszafogott kereslet következtében az infláció jövőre várhatóan az MNB 3 százalékos célja alá csökken. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását azonban továbbra is számottevő bizonytalanság övezi.

A tanács álláspontja szerint a magyar gazdaságra továbbra is jellemző maradhat az előző évben megfigyelt szerkezeti kettősség. Az export várható fellendülésével ellentétben a belföldi kereslet az idén nem fog érdemben növekedni. A magyar gazdaság kilábalása emiatt csak késve követi a globális és régiós gazdasági folyamatokat.

A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulása továbbra is a gyenge kereslet árleszorító hatását mutatja a tanácstagok szerint. A piaci szolgáltatások inflációja folyamatosan mérséklődik. Az iparcikkek árindexe február után márciusban is csökkent. Mindezek fényében a monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció az idei év közepétől a cél közelébe, a jövő évben pedig az alá süllyedhet.

Az elmúlt hónapban tovább javult a nemzetközi befektetői hangulat, ami a hazai pénzügyi eszközök mérséklődő kockázati felárában is tükröződött. Néhány euróövezeti ország államadósság-pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak azonban továbbra is jelen vannak, ami veszélyezteti a javuló nemzetközi tendencia fennmaradását. Magyarország korábbi külső sérülékenységét mérsékli a gazdaság javuló egyensúlyi pozíciója, azonban a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni érzékenység mérséklése érdekében a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika kiemelt fontosságú.