A nyaralást tervezőket azonban nem csak a zavargások bizonytalaníthatják el, hanem a munkabeszüntetések is: a repülőtéri irányítók már többször sztrájkoltak idén tavasszal, csakúgy mint a közlekedési dolgozók − köztük a kikötők, hajóstársaságok alkalmazottai − és további sztrájkok várhatók.
 
A görög idegenforgalmi vállalatok szakmai szervezete szerint a legelső összecsapások idején − amikor három ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek − 24 óra alatt több mint ötezren mondták vissza athéni szobafoglalásukat. Megszenvedi a válságot a konferenciaturizmus is: csupán Athénban eddig több mint 20 nemzetközi konferenciát mondtak le, és további 13-at halasztottak el más görögországi városokban.

Németországban − ahonnan az európaiak közül a legtöbben mennek görögországi nyaralásra − áprilisban 12 százalékkal csökkentek a foglalások, miközben az egész németországi utazási piac 8 százalékkal zsugorodott. Európa második legnagyobb idegenforgalmi vállalkozása, a Thomas Cook arról számolt be, hogy két legfontosabb piacán, Németországban és Nagy-Britanniában 20-30 százalékkal csökkent a görögországi utak iránti kereslet.

Az ágazat igen fontos szerepet játszik az ország gazdaságában, a bruttó hazai termék (GDP) 18 százalékát adja: minden ötödik görög dolgozik közvetve, vagy közvetlenül az idegenforgalomban. A gazdasági válság miatt tavaly már amúgyis megcsappant az országba látogató turisták száma, ezért a vendégek elmaradása újabb csapást mérhet a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő ország gazdaságára.