Miközben tíz európaiból háromnak nincs megtakarítása, az Egyesült Államokban a döntő többség rendelkezik pénzügyi megtakarítással – ismertette a tanulmány eredményeit Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. Magyarországon 74 százalék a megtakarítással nem rendelkezők aránya.

Európában tízből négyen (41 százalék) gondolják úgy, hogy sokkal kevesebbet vagy valamivel kevesebbet fognak megtakarítani, mint korábban, 47 százalék várhatóan ugyanannyit fog félre tenni. Az amerikaiaknak ugyanakkor csak egynegyede pesszimista, 38 százalék pedig kifejezetten optimista. A magyarokra az európai pesszimizmus jellemző: minden második megkérdezett várhatóan kevesebbet, 44 százalékuk ugyanannyit tud megtakarítani a következő 12 hónapban.

A háztartások vagyoni helyzetének vizsgálatából kiderült: az európaiak 49 százalékának kevesebb, mint 25 ezer eurós vagyona van (ingatlanok nélkül), 9 százalékuk vagyona 25-50 ezer euró közötti, 4 százalékuk pedig 50 ezer eurót meghaladó vagyonnal rendelkezik. A kelet-közép-európai régióban a háztartások 27 százaléka nyilatkozott 5 ezer euró alatti magánvagyonról, Magyarországon 17 százalék. A magyarok 7 százaléka 5-15 ezer, 1 százaléka pedig 15-25 ezer eurónak megfelelő megtakarítással rendelkezik, s 1 százalék nyilatkozott ennél is magasabb vagyonról, összesen a lakosság 26 százalékának van valamilyen nagyságú magánvagyona.

Európában a megtakarításokkal rendelkező lakosság háromnegyede bankbetétben tartja a pénzét, a második helyen az életbiztosítások szerepelnek (43 százalék). Részvényekben és részvényalapú befektetési alapokban az európaiak 29 százaléka gyarapítja megtakarítását, nyugdíjalapokban egynegyedük, kötvényekben pedig 12 százalékuk. Közép-Európában nem jellemző az értékpapír-megtakarítás, ettől eltekintve a kontinenshez hasonló a preferencia-sorrend (bankbetét 56, életbiztosítás 24, nyugdíjalapok 23, egyéb megtakarítás 24 százalék).

Magyarországon a kutatás szerint kevésbé kiegyenlített a befektetési portfólió. Az összes megtakarítással rendelkező több mint fele (62 százalék) bankbetétekben tartja megtakarított vagyonának nagy részét, életbiztosításba 25 százalékuk, nyugdíjalapba 12 százalékuk, részvénybe és/vagy részvényalapba mindössze 10 százalék fektet. A többség a bankbetétet választaná, ha rendelkezésére állna egy jelentősebb összeg, 50 ezer − a közép-európaiak esetén 25 ezer − euró; tízből közel minden harmadik válaszadó, Magyarországon minden negyedik megkérdezett választaná ezt az opciót.

A következő 12 hónapra vonatkozó várakozásokat firtató kérdésre adott válaszok szerint Európában tízből négyen (41 százalék) gondolják úgy, hogy sokkal kevesebbet vagy valamivel kevesebbet fognak megtakarítani, mint korábban, 47 százalék várhatóan ugyanannyit fog félretenni. Az amerikaiaknak ugyanakkor csak egynegyede pesszimista, 38 százalék pedig kifejezetten optimista.

A magyarokra az európai pesszimizmus jellemző: minden második megkérdezett várhatóan kevesebbet, 44 százalékuk ugyanannyit tud megtakarítani a következő 12 hónapban. Kozák Ákos szerint a megtakarítási várakozásokat illetően összességében mérséklődött a társadalmi pesszimizmus. Tavaly például Magyarországon még tízből nyolcan számítottak megtakarításaik rövid távú (12 havi) csökkenésére, idén tavasszal pedig tízből öten vélekedtek így. A többi vizsgált térségben is enyhült a borúlátás, bár közel sem annyira jellemző, mint nálunk − mondta. Az igazgató megjegyezte: Magyarországon minden negyedik (választási) évben igen magas a fogyasztói bizalmi index.