A kutatók a következő főbb jellemzőket tárták fel. A deviza-hitelfelvevők többsége kisebb városban, vagy falvakban él. Néhány kivételes esettől eltekintve a devizában eladósodott jelzáloghitelesek gyermekük születése után, vagy gyermekeik serdülőkorban érésekor vágtak bele hitel segítségével saját lakás, vagy nagyobb lakás vásárlásába, illetve meglévő otthonuk bővítésébe, felújításába. „A fedezett (lakás- vagy szabad felhasználású) devizahitelesek döntő többsége jóval magasabb havi törlesztőrészletet fizet az elmúlt 18 hónapban, mint a hitelfelvételkor. Ennek ellenére nem jellemző, hogy utólag a bankot, illetve a hitelt közvetítő ügynököt hibáztatnák költségeik növekedése miatt” – jelentette ki Nemes Csaba a Scale Research ügyvezető partnere.

Magyarországon a devizában felvett lakáscélú hitelállomány a PSZÁF legfrissebb, májusi adatai szerint közel 2,5 ezer milliárd forint. Ez az összeg durván megegyezik azzal, amit az összes devizahiteles hat év alatt költ el vásárlásai során! Az átlagos hitelösszeg nagysága 4-5 millió forint közé tehető, míg a futamidő gyakorta eléri a maximális 20 évet. Ezért a fizetési nehézséggel küzdők számára a futamidő növelése korlátozottan jelent megoldást.

A Bankindex kutatás során összesen 500 devizalapú jelzáloghiteles adatait dolgozták fel. A döntő többség (több mint 80 százalék) 50 év alatti, ezen belül fele-fele arányban találhatók meg a fiatal felnőttek, illetve a középkorúak. A hitelfelvevők a teljes lakossághoz képest sokkal gyakrabban élnek párkapcsolatban, illetve nevelnek kiskorú gyermeket. Ez azt jelezheti, hogy a hitelfelvevők – racionális és érthető okokból – a hitel felvételekor sokszor a teherbíró képességük határáig mentek el.

Iskolai végzettségüket tekintve a csak alapfokú végzettségűek aránya az átlagosnál jóval alacsonyabb, míg az érettségit nem adó középfokú végzettségűek aránya a teljes népességhez viszonyítva valamivel magasabb a hitelfelvevők körében.

A deviza hitelesek felelős hitelfelvételét tükrözi, hogy kétharmaduk teljes munkaidőben dolgozik, legnagyobb arányban szakmunkások, illetve közel negyedük alkalmazásban álló, szellemi munkát végző. „A felelős hitelfelvétel szociológiai értelemben igaz, nem teljesen fedi a az árfolyam változás kockázatának megfelelő tervezését” – írják a kutatók. Fontos megjegyezni, hogy a hitelfelvevők közel egyötöde inaktív, ami azt jelenti, hogy a növekvő törlesztő részletekkel párhuzamosan nehezen tudnak növekvő háztartási bevételekre szert tenni. Ugyanakkor a devizahitelesek egy tizede komolyabb kiadást tervez az elkövetkező egy évben, ami azt mutatja, hogy köztük is jelen van egy olyan réteg, amely számára a megnövekedett törlesztési terhek nem okoznak komoly pénzügyi nehézséget. Azaz jelentős eltérések vannak a jövedelmi helyzetben is a hitelfelvevők között.

A hitelfelvevők között a budapestiek az összlakossághoz képest alacsonyabb arányban találhatók meg. A kisebb vidéki városban, illetve falun lakók teszik ki a jelzálogalapú devizahitelt törlesztők több mint kétharmadát. A bankok szemszögéből ez további nehézséget jelent, hiszen a fedezetként felajánlott ingatlanok forgalomképessége a jelenlegi piaci körülmények között elég alacsony.

A fedezett devizahitelt felvettek banki termékhasználata jelentősen eltér az átlagos lakossági ügyfelekétől. „A devizahitel mellett gyakran más hitelek törlesztése is terheli őket: körükben kétszer annyi a hitelkártya birtokos, mint az átlagos ügyfelek között, illetve egy tizedüknek személyi kölcsöne, folyószámlahitele vagy áruvásárlási hitele is van. Ugyanakkor pénzügyi tartalékot, bármilyen megtakarítással csak egytizedük tud felmutatni, ami az amúgy is alacsony magyarországi átlagnál is kedvezőtlenebb adat” – hangsúlyozta Kovács Lívia kutató. A devizában eladósodott jelzáloghitelesek kártyahasználati szokásai „kifinomultabbak” az átlagos bankolókénál, azaz többször használnak kártyát vásárlásra mind online, mind offline környezetben.

A devizahitelesek többsége több mint öt éve vette fel a kölcsönt, amelynek havi törlesztő részlete négyötödük esetében azóta jelentősen növekedett. A vizsgált csoportnak mégis ugyanekkora része saját bevallása szerint úgy érzi, hogy a szerződéskötés előtt teljes körű tájékoztatást kapott a bankfiókban vagy az ügynöktől. A közérthető banki tájékoztatás fontosságát jelzi, hogy ez az ügyfélkör jellemzően középfokú iskolai végzettségű, így alapos pénzügyi ismertek hiányában nem feltétlenül mérhették fel pontosan a hitelfelvétel kockázatait. Érdemes ehhez hozzáfűzni, hogy az ügyfelek jelentős része nem feltétlenül nézi át a szerződést, illetve a kapott banki tájékoztató anyagokat. A devizahitelesek fele igényével akkori számlavezető bankját kereste fel, és nem hasonlította összes több bank ajánlatát.