A kutatóintézet prognózisa szerint a 0,8 százalékos idei GDP-növekedés keresleti oldalú meghatározója a dinamikusan bővülő nettó export lesz. Jövőre 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol a Századvég, amelyet keresleti oldalról a fogyasztás 1,6 százalékos és a beruházások 2,4 százalékos növekedése határoz meg, de emellett igen fontos tényező marad az exporttöbblet is.

Termelési oldalról a növekedést az elsősorban exportra termelő feldolgozóipar dinamikus bővülése teszi lehetővé, az építőipar és a mezőgazdaság gyengélkedése miatt. A szolgáltatások csak szerény mértékben bővülnek 2010-2011-ben, jóllehet az egyes alágazatok igen eltérő növekedési dinamikát produkálhatnak.

A munkanélküliségi ráta hosszú ideje 10 százalék feletti szinten rögzült, és 2011-ben is csak kismértékű javulás várható a gazdaságkutató intézet szerint. A bruttó bérek növekedése az elmúlt esztendőben lelassult, a versenyszférában a korábbi 7-8 százalékos ütem megfeleződött, míg a közszférában a bruttó bérek csökkentek. Az intézet a bérnövekedés újbóli felgyorsulására a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet miatt 2011 végéig nem számít sem a közszférában, sem a versenyszférában.

A magyarországi infláció továbbra is magasabb az uniós átlagnál, az idei esztendőre 4,7 százalékot prognosztizál a Századvég, 2011-re ennél egy százalékponttal alacsonyabb, 3,7 százalékos áremelkedést vár.

Az előrejelzés szerint a jegybanki alapkamat ebben az évben nagy valószínűséggel már nem változik, marad az 5,25 százalékos szinten, jövőre azonban megkezdődik a kamatemelési ciklus, és 2011 végére 5,5 százalékos irányadó ráta várható. Mivel érdemi inflációs nyomás keresleti oldalon nem jelentkezik, az előrejelzésben a legnagyobb bizonytalanság Magyarország kockázati megítélésének várható alakulását övezi. A kockázati prémium tartós megemelkedése a monetáris tanácsot hamarabb rákényszerítheti az alapkamat emelésére.

Az államháztartás hiánya az idén GDP-arányosan 4 százalék körül alakul. Intézkedések nélkül a Századvég becslése szerint az adókiesés nagysága elérné a 400 milliárd forintot, amelynek több mint a fele a társasági adóra vezethető vissza. A kormány 29 pontos intézkedési terve 200 milliárd forintot kompenzál, a maradék pedig a tartalékokból és az egyéb egyenlegjavító tételekből finanszírozható.    
 
Kérdéses, hogy az önkormányzatok mekkora deficittel zárják az évet, a teljes ESA-hiány szempontjából a legnagyobb kockázatot ennek a szektornak a költekezése jelenti. Változatlan adórendszer és inflációval növelt kiadási oldal mellett a jövő évi 3 százalék körüli hiányhoz GDP-arányosan néhány tizedszázaléknyi kiigazításra van szükség. Az érzékelhető adócsökkentéshez azonban elkerülhetetlen a kiadások számottevő mérséklése, illetve egyes területek strukturális átalakítása.

A Századvég előrejelzése szerint az idei esztendőben és várhatóan jövőre is többlettel zárhat a folyó fizetési mérleg. Erre az évre GDP-arányosan 0,8 százalékos, jövőre pedig 1 százalékos aktívum várható. Ez jó alapot szolgáltathat ahhoz, hogy elkezdődjön külső adósságállomány leépítése.