szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A magyar adófizetőkről már sok bőrt lehúztak, ők nem terhelhetők tovább, ezért az extraprofitot bezsebelő ágazatoknak kell most megsegíteniük az országot és az embereket – mondta a parlamentben napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor. A miniszterelnök a második gazdasági akcióterv programpontjait ismertette.

Az adófizetők az elmúlt 8 évben rengeteg pluszpénzt fizettek be, a válság terhét is elsősorban ők viselték – vezette fel a második gazdasági akciótervet Orbán Viktor a parlamentben. A miniszterelnök szerint most úgy tisztességes, hogy azok vállaljanak pluszterheket, akik jelentős extraprofitot könyvelhettek el. Ezért Orbán „nagy tisztelettel” megkérte a távközlési és az energiaszektort, valamint a kiskereskedelmi áruházláncokat, hogy három évig fizessenek válságadót. Azért esett rájuk a választás, mert a kormány arányos terhet akart, amely nem veszélyeztet munkahelyeket – mondta a miniszterelnök.

Túry Gergely

Az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel a válságadók között. A miniszterelnök szerint ezt külön indokolja, hogy négy nappal a választások második fordulója előtt, április 29-én a kormány olyan szerződést kötött energiacégekkel, amellyel az állam 170 milliárd forintról mondott le.

Az állam nem mondhat le az oktatás és az egészségügy ésszerű átalakításáról, ezért a kormány tárgyalásokat kezdeményez az önkormányzatokkal az általuk biztosított közszolgáltatások további sorsáról. A kormány felülvizsgálja a PPP-beruházásokat és azonnali hatállyal javasolja felfüggeszteni ás felülvizsgálni a meglévő szerződéseket - ismételte meg a miniszterelnök, aki szerint a magánérdeknek teljesen ki kell vonulnia az államból.

A közérdek védelmével indokolta a "magánérdeket képviselő" magánnyugdíjpénztárak befizetéseinek átmeneti befagyasztását. Az államnak kötelessége megvédeni a nyugdíjasokat és a nyugdíjak értékét, de ezt csak az állami nyugdíjpénztáron keresztül tudja megtenni a kormány – mondta Orbán Viktor. Kijelentette: az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot, magáncégek erre képtelenek. Csak az állam olyan erős, hogy átvészeljen egy gazdasági válságot – tette hozzá.

Új intézkedések

Orbán több új intézkedést is bejelentett. Például a kormány tervei szerint 5 százalékkal mérsékli az állami bürokráciára fordított pénzeket. Az nem derült ki, hogy ezt elbocsátásokkal, vagy más költségcsökkentő intézkedésekkel képzeli-e el a kormány, de kijelentette: tízmilliárdokkal több pénz maradhat az államnál.

A kormány azt is tervezi, hogy egy cégbe vonja össze a MÁV-ot és a Volán társaságokat, hogy hatékonyabban működjenek a cégek és gyorsan tudjon megtakarítani jelentős költségeket az állam. Orbán beszélt a BKV működésének átalakításáról is, de egyik intézkedést sem fejtette ki részletesen. Az állami cégek átalakítását azzal indokolta, hogy "ki kell söpörni a magáénérdeket az állami vállalatokból is".

Öt pont a foglalkoztatásért

A foglalkoztatás növelése érdekében öt újabb programpontot jelentett be a miniszterelnök. Annak a munkáltatónak, aki részmunkaidőben alkalmaz női munkavállalót, 27 százalék helyett, 20 százalékos tb-járulékot kell fizetnie. A kereskedelmi kamarával közösen kialakítják német mintára a duális szakképzési rendszert. Az agráriumban is bevezetik a Széchenyi-kártyát. Eltörlik az elvárt jövedelemhatárt, egyszerűsítik a vállalkozások adózását és végelszámolását. A társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet 50 millió forintról 100 millió forintra emelik.

A miniszterelnök ígérete szerint 2011-re pedig megteremtik a cégek papírmentes pályázatának lehetőségét. Emellett húsz százalékkal csökkentik a fejlesztéseknél a pályázatok elbírálásában részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökken a pályázati mellékletek száma.

Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy az előtakarékosságot a jelenlegi 8 év helyett 10 évig támogatják. A jövőben a közeli hozzátartozó is felhasználhatja majd a lakáscélú előmegtakarítást, az áthidaló kölcsönként adható hitelek arányát pedig 75 százalékra emelik.

LMP: a diagnózis helyes, az eszközök kétségesek 

A kormányfő által bejelentett célok között vannak olyanok, amelyeket az LMP helyesnek és támogathatónak tart, a párt számára a tervezett eszközök jelentik a problémát - reagált a miniszterelnök napirend előtti felszólalására Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője szerint számukra a közérdek azt diktálná, hogy a kormány ilyen léptékű változásokat társadalmi és közigazgatási egyeztetések, illetve hatástanulmányok elkészítése után nyújtson be. Példaként említette, hogy a telekommunikációs szektorra differenciálás nélkül kivetett válságadó, számos hazai, éves szinten ötvenmillió forint alatti árbevételű kis- és középvállalkozást tehet tönkre.
 
Közölte, hogy a kormányfő által vázolt diagnózisban egyetértenek, mert jelenleg a nagy multinacionális cégek a GDP több mint 46 százalékát állítják elő, miközben a társasági adóbefizetéseknek 38 százalékát produkálják. Megjegyezte, hogy ma a hazai szektor 25 százalékkal többet adózik, mint ez a vállalati szektor. Schiffer András szerint évente 4 500 milliárd forint vándorol ki az országból tanácsadói díjak, polcpénzek és hasonlók miatt. A válságadók viszont az LMP szerint nem hozzák létre a versenysemlegességet ezekben a szektorokban és nem szabnak gátat az adózatlan jövedelmek kiáramlásának. Leszögezte, hogy bizonyos piacokon meg kell törni a nagy cégek túlhatalmát. Szavai szerint ezt nem különadókkal, hanem erős piacszabályozással és közigazgatással lehet megtenni.

Schiffer András helyesnek nevezte, hogy a PPP-programokat a kormány fel akarja számolni, de mint mondta, emlékei szerint ez a módszer az első Orbán-kormány alatt "honosodott meg". A frakcióvezető azzal is egyetértett, hogy hosszú távon fel akarják számolni a magán-nyugdíjpénztári rendszert, de azt mondta, hogy a módszer alkotmányossági aggályokat vet fel. A legnagyobb problémának ennek ellenére azt nevezte, hogy a kormány akcióterveiből kirajzolódó gazdaságpolitikai vízió azt mutatja, hogy radikális járulékcsökkentés nélkül hajtanak végre tetemes jövedelemátcsoportosítást, a szegényebbek kárára, a leggazdagabbak előnyére. Hangsúlyozta: az akciótervek mellé egy hatékony antikorrupciós csomagot is készíteni kellene.

Az MSZP a közérdeken vitatkozik

Mesterházy Attila szerint olyan államra van szükség, ami a közérdeket szolgálja, de szerinte nem az a közérdek, amit a kormányfő vagy a pártja annak minősít. Véleménye szerint nem közérdek az, ha a kisebb keresetűeket sújtó adórendszert vezet be a kormány, még akkor sem, ha ezt családi adózásnak hívják. Mesterházy Attila szerint az egykulcsos adó nem lehet igazságos, hiszen az nem arányos, ha csak a gazdagok járnak jól egy adórendszer átalakításával.

Az MSZP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy 2008-ban a Fidesz még arról beszélt, az energiaszektort terhelő különadó rossz üzenet a befektetőknek. Az sem tűnik számára egyértelmű közérdeknek, ha egy szektoron belül vannak kiváltságosak, akiknek kevesebbet kell fizetniük azért, mert "ideológiailag esetleg a tulajdonosai közelebb állnak" a kormányhoz.

A Jobbik államosítaná a magánnyugdíjpénztárakat

A Jobbik egyetért a PPP-programok leállításával, valamint az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelésével, a magánnyugdíjpénztárakat azonban szerintük államosítani kellene. Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint felmerülhet ugyanakkor, hogy a telekommunikációs szektor 61 milliárd forintos válságadóját a lakosságra terhelik. Pártja azt javasolja, hogy a válságadóból az internetszolgáltatást vegye ki a kormány. A Jobbik konkrét biztosítékot akar látni arra, hogy a kereskedelmi szektor nem terheli rá a válságadót a beszállítókra. A párt azt javasolja, hogy a kereskedelmi szektorban a profit kivitelére száz százalékos különadót vessen ki az állam.

Orbán válasza

Orbán Viktor a parlamentben a beszédére adott ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításánál többre vállalkoznak, mint a családi adókedvezmény megadása. A jövőben az állam a gyermekek eltartásához szükséges bizonyos jövedelmeket nem adóztatja meg, azaz ezt a pénzt nem veszi el az emberektől.

A miniszterelnök leszögezte: a kormány elvetette a magánnyugdíjpénztárak államosításának tervét. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a magánnyugdíjrendszert, de felhívják annak kockázataira a figyelmet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Meixner Zoltán (hvg.hu) Gazdaság

Orbán matematikája

Orbán Viktor tegnapi bejelentése, miszerint újabb válságadókat vet ki a kormány, hozzányúl a PPP-beruházásokhoz, illetve jövő év végéig egy alzó grandot sem fizet a magánnyugdíjpénztáraknak, meglepetést okozott. Magyar embernek különösen az utolsóként említett döntésről csak egyetlen szó jut eszébe: einstand. Pedig az is eszébe juthatna, hogy π=3,14.

hvg.hu Itthon

Tölgyessy: Orbán nem keleti széltoló módjára politizál

Fájdalmas többletterhek nélkül teljesülni tetszik a magyarok megannyi régi vágya: részben a külföldi tőkére kivetett különadó fedezi az érdemi hazai személyi jövedelemadó-csökkentést. Csakhogy lehetséges-e ingyenebéd a világkapitalizmus rendjében? - kérdezi Tölgyessy Péter elemző az MR2-Kossuth honlapján megjelent interjúban.

hvg.hu Gazdaság

Bloomberg: Orbán új adói elodázzák a kiadáscsökkentést

Az Orbán Viktor által szerdán bejelentett új, átmeneti időtartamra bevezetendő adók az EU kelet-európai régiójában legmagasabbnak számító magyar államadósság fájdalmas lefaragásának elodázását jelentik – írja a Bloomberg hírügynökség.

hvg.hu Világ

BruxInfo: az EU tájékoztatást kér Orbán távközlési adójáról

Tájékoztatást kér az Európai Bizottság a magyar kormánytól az Orbán Viktor által bejelentett távközlési adóról annak megállapítására, hogy összhangban van-e a teher az uniós távközlési szabályokkal – közölte Neelie Kroes illetékes biztos szóvivője a BruxInfóval.