Megszavazták a válságadókat
Újabb különadók, úgynevezett válságadók bevezetéséről döntött az Országgyűlés hétfőn; ezek a költségvetés helyzetét idén 161 milliárd forinttal javítják, amely hozzáadódik a pénzügyi szektor által befizetendő 200 milliárd forinthoz.
Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatát 294 igen szavazattal, 44 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A szocialista képviselők nemmel voksoltak, az LMP-frakció tagjai pedig tartózkodtak. A fideszes Varga István szintén nemmel szavazott. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől. Orbán Viktor kormányfő múlt szerdán jelentette be, hogy további válságadókat kívánnak bevezetni, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül, már 2010-ben is.
Az elfogadott törvény szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeknek az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetniük. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék az adó mértéke.
2013-ig hatályos a törvény
A távközlési tevékenységet végző társaságoknak - a számvevőszéki és költségvetési bizottság módosító javaslatának elfogadásával - az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégüknek nem kell különadót fizetniük. Az energiaellátó cégek esetén az adóalap 1,05 százaléka az adó mértéke.
A törvényjavaslat szerint adóalany az, aki 2010. október 1-jén vagy azt követően bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet, illetve energiaellátó vállalkozási tevékenységet végez. A 2010. évi adóalap a 2009. évi nettó árbevétel, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti évben elért nettó árbevétel. Az adóalanyoknak a 2010. évi adót 2010. december 20-ig kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük. A törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba és 2013. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanyoknak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségeiket a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteniük.
Orbán délutáni indoklása
"A magyar adófizetőkről már sok bőrt lehúztak, ők nem terhelhetők tovább, ezért az extraprofitot bezsebelő ágazatoknak kell most megsegíteniük az országot és az embereket" – mondta hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor. A miniszterelnök a második gazdasági akcióterv programpontjait ismertette.
Orbán kijelentette: "Az adófizetők az elmúlt 8 évben rengeteg pluszpénzt fizettek be, a válság terhét is elsősorban ők viselték". A miniszterelnök szerint most úgy tisztességes, hogy azok vállaljanak pluszterheket, akik jelentős extraprofitot könyvelhettek el. Ezért Orbán „nagy tisztelettel” megkérte a távközlési és az energiaszektort, valamint a kiskereskedelmi áruházláncokat, hogy három évig fizessenek válságadót. Azért esett rájuk a választás, mert a kormány arányos terhet akart, amely nem veszélyeztet munkahelyeket – mondta a miniszterelnök.
Az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel a válságadók között. A miniszterelnök szerint ezt külön indokolja, hogy négy nappal a választások második fordulója előtt, április 29-én a kormány olyan szerződést kötött energiacégekkel, amellyel az állam 170 milliárd forintról mondott le. Mindennek kapcsán érdemes felidézni, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója hétfő esti rádiónyilatkozatában arról beszélt az InfoRádiónak: a "profit nem bűn", és nem feltétlenül a nyereséges cégek profitját kellene megcsapolni.
Orbán a közérdek védelmével indokolta a "magánérdeket képviselő" magánnyugdíjpénztárak befizetéseinek átmeneti befagyasztását. Az államnak kötelessége megvédeni a nyugdíjasokat és a nyugdíjak értékét, de ezt csak az állami nyugdíjpénztáron keresztül tudja megtenni a kormány – mondta Orbán Viktor. Kijelentette: az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot, magáncégek erre képtelenek. Csak az állam olyan erős, hogy átvészeljen egy gazdasági válságot – tette hozzá.
Az LMP véleménye
A kormányfő által bejelentett célok között vannak olyanok, amelyeket az LMP helyesnek és támogathatónak tart, a párt számára a tervezett eszközök jelentik a problémát - reagált a miniszterelnök napirend előtti felszólalására Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője szerint számukra a közérdek azt diktálná, hogy a kormány ilyen léptékű változásokat társadalmi és közigazgatási egyeztetések, illetve hatástanulmányok elkészítése után nyújtson be. Példaként említette, hogy a telekommunikációs szektorra differenciálás nélkül kivetett válságadó, számos hazai, éves szinten ötvenmillió forint alatti árbevételű kis- és középvállalkozást tehet tönkre.
Az MSZP a közérdeken vitatkozik
Mesterházy Attila szerint olyan államra van szükség, ami a közérdeket szolgálja, de szerinte nem az a közérdek, amit a kormányfő vagy a pártja annak minősít. Véleménye szerint nem közérdek az, ha a kisebb keresetűeket sújtó adórendszert vezet be a kormány, még akkor sem, ha ezt családi adózásnak hívják. Mesterházy Attila szerint az egykulcsos adó nem lehet igazságos, hiszen az nem arányos, ha csak a gazdagok járnak jól egy adórendszer átalakításával.
A Jobbik államosítaná a magánnyugdíjpénztárakat
A Jobbik egyetért a PPP-programok leállításával, valamint az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelésével, a magánnyugdíjpénztárakat azonban szerintük államosítani kellene. Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint felmerülhet ugyanakkor, hogy a telekommunikációs szektor 61 milliárd forintos válságadóját a lakosságra terhelik. Pártja azt javasolja, hogy a válságadóból az internetszolgáltatást vegye ki a kormány. A Jobbik konkrét biztosítékot akar látni arra, hogy a kereskedelmi szektor nem terheli rá a válságadót a beszállítókra. A párt azt javasolja, hogy a kereskedelmi szektorban a profit kivitelére száz százalékos különadót vessen ki az állam.
Orbán válasza
Orbán Viktor a parlamentben a beszédére adott ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításánál többre vállalkoznak, mint a családi adókedvezmény megadása. A jövőben az állam a gyermekek eltartásához szükséges bizonyos jövedelmeket nem adóztatja meg, azaz ezt a pénzt nem veszi el az emberektől. A miniszterelnök leszögezte: a kormány elvetette a magánnyugdíjpénztárak államosításának tervét. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a magánnyugdíjrendszert, de felhívják annak kockázataira a figyelmet.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Rogán: az ágazati különadók 2012-ig érvényesek
A kormány által beterjesztett válságadó, azaz ágazati különadó, a három ágazat profitjának egységesen ötven százalékát érinti - mondta a törvénytervezet expozéjában az előterjesztő Rogán Antal, a Fidesz képviselője.
Extra adó: bolti kiskereskedőknek, benzinkutaknak és autókereskedőknek is fizetniük kell
Köztudott volt, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenységet, a távközlési tevékenységet folytatók és az energiaellátók azok, akiket az extra adó megfizetésére köteleznek. A meglepetést inkább az jelenti, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokon túl – amelyekről eddig szóltak a hírek – érintett lesz a többi kiskereskedő, ideértve a gépjármű-üzemanyag-kiskereskedőket és a gépjármű-nagykereskedőket is. Az új adó vonatkozni fog a teljes távközlési szektorra, továbbá a Robin Hood adó által már eddig is érintett vállalkozásokra is.
A Jobbik egyetért a válságadó céljával, sőt!
A Jobbik hosszabb távon is támogatná a multicégek extraadóztatását. Az LMP elfogadhatónak tartja a válságadók kivetését, de eljárási kifogásai miatt nem szavazza meg az erről szóló kormánypárti előterjesztést.
Ki bújhat ki a válságadó alól?
Az új adók bevezetését alkotmányossági, vagy éppen közösségi jogi alapon is lehet vitatni. Az előbbi esetben az arányos közteherviselés kérdése merülhet fel, az utóbbinál pedig problémát jelenthet, hogy a különadót nem, vagy csak kisebb mértékben fizetők állami támogatásban részesülnek. Mások viszont könnyedén kibújhatnak az adó megfizetése alól.
BruxInfo: az EU tájékoztatást kér Orbán távközlési adójáról
Tájékoztatást kér az Európai Bizottság a magyar kormánytól az Orbán Viktor által bejelentett távközlési adóról annak megállapítására, hogy összhangban van-e a teher az uniós távközlési szabályokkal – közölte Neelie Kroes illetékes biztos szóvivője a BruxInfóval.
Nem örül neki, de elfogadja a Coop a válságadót
A Coop-csoport tagjai tudomásul veszik és elfogadják a kormány döntését a kiskereskedelmet érintő úgynevezett válságadóval kapcsolatban, mivel úgy ítélik meg, hogy ez középtávon elősegítheti a magyar gazdaság stabilizálását, gyorsíthatja a válságból való kilábalást - tudatta a Coop-csoport.
Miért nem sújtják válságadóval a gyógyszeripart?
A bank-, az energia-, a távközlési szektort, illetve a kis- és nagykereskedelmi áruházláncokat jelentős válságadóval fejte meg az Orbán-kormány, de a szintén nyereséges gyógyszeripar érintetlen maradt. Vajon miért?
