Csaknem háromszoros túljegyzés mellett az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetettnél 10 milliárd forinttal több, összesen 60 milliárd forintnyi 3, 5 és 10 éves államkötvényt értékesített csütörtöki aukcióján. Ami arra utal, hogy a befektetők bíznak a kormány ígéreteiben, és látják, hogy 2010, 2011 és 2012 is biztonsággal finanszírozható. Elhiszik, hogy a kormánynak lehetősége lesz azoknak a strukturális reformoknak a meglépésére, amelyek elősegítik a GDP növekedését és az adósság mérséklését. Hogy főként a hosszabb lejáratú kötvényekre volt kereslet, jelzi a bizalmat és mutatja, hogy a magyar állampapíroknak (összehasonlítva a régió államainak papírjaival) nagyon jó a hozamuk – indokolta az államkötvények iránti megnőtt keresletet az ÁKK vezérigazgatója.

Az ÁKK 2004 óta működtet egy olyan modellt, amellyel igyekeznek optimalizálni az adott évi államadósság-terheket. Az ideális a 30 százalék körüli deviza- és 70 százalék körüli forintadósság lenne. Ezt az arányt az IMF-hitelcsomag átmenetileg felborította, ezért a devizaadósság jelenleg 42-45 százalék körül mozog – magyarázta a vezérigazgató, aki szerint a kívánatos arányhoz 2016-ban, vagyis az IMF-EU-hitelek törlesztése után térhetünk vissza.

Újabb IMF-hitellel biztonságosabb volna a finanszírozás és könnyebben jönnének a befektetők is, de a hitelcsomaghoz olyan feltételek tartoznak, amelyekről – Pleschinger Gyula véleménye szerint – bebizonyosodtak, hogy Magyarországon nem működnek. Ez magyarázza a mostani kormány szándékát, hogy egy új gazdaságpolitikával agresszívabb növekedést érjen el saját erőből. Mivel pedig 2009 nyara óta az ország nehézség nélkül finanszírozza magát, nincs szükség az IMF-hitelre.

A vezérigazgató szerint a nemzetközi hitelminősítők túlságosan borúlátóak Magyarországot illetően. Ennek az lehet az oka, hogy ezek az intézetek többször kaptak olyan adatokat, amelyek „nem váltak valóssá”, ezért bizalmatlanság alakult ki az országgal szemben. Továbbá amiatt, hogy a kormány a mostani intézkedéseivel olyan új útra lépett, amelyre nem nagyon volt eddig példa, ezt sokan kételkedve és fenntartásokkal nézik, ezért is romolhatott Magyarország megítélése a hitelminősítők szemében.

Pleschinger Gyula szerint kommunikációs eszközökkel lehetne javítani a helyzeten. Különösen a költségvetés jóváhagyása után sokat segítene egy erős és határozott kommunikáció, amellyel a befektetői csoportoknak és a hitelminősítőknek részletesen elmagyarázná a kormány a stratégiáját – fejezte ki kívánságát Pleschinger Gyula az InfoRadió Aréna című műsorában.