Az iroda és a szövetség közleményükben azt írják: az iszapkatasztrófa is rávilágít, hogy  az ilyen kockázatokat megelőző kockázatcsökkentéssel, és a megfelelő biztosítási fedezet megteremtésével is kezelni kell.

Magyarországon alulbiztosított a nagyvállalati szektor, az évi 5-6 milliárd forintos árbevételű cégek felelősségbiztosítási fedezete átlagosan nem haladja meg a 10-15 millió forintot – amely az esetleges környezeti károk töredékét képes csak fedezni –, az alulbiztosítottság tehát óriási.

„Általában a korlátozott fedezeti kör, és az önrészesedés mértéke is komoly problémát jelent ezeknél a meglévő biztosításoknál. Ezek többsége nem csak a kártalanítási költségeket, de a környezetben okozott károk helyreállítását sem fedezi” – idézi a közlemény Gerendai Károlyt, a FBAMSZ elnökségi tagját. A szakember szerint a tőkeerősebb cégeknek jóval magasabb önrészt kellene vállalniuk, mivel ma a biztosítási fedezet kártérítési limitje akkora, amekkorának az önrészesedésnek kellene lennie.

A környezetvédelmi törvény mindössze azt írja elő, hogy az előre nem látható környezetkárosodások finanszírozására egy cég környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A tevékenysége körére, a biztosítékok formájára, annak mértékére és felhasználásának feltételeire, továbbá a környezetvédelmi biztosítás részletszabályaira vonatkozó kormányrendelet azonban a mai napig nem született meg – áll a közleményben.

Egy megfelelő szabályozásban előre meg kell határozni többek között az önrész mértékét, a kártérítési limiteket, a fedezetek körét és minden egyebet. A veszélyes üzemeknek csak akkor lehetne működési engedélyt kapniuk, ha megkötötték és bemutatták a felelősségbiztosítást – véli Gerendai Károly.

Az ajkai vörösiszap tároló gátszakadása az EU legnagyobb környezeti katasztrófája a környezetszennyező cégeknek kártérítési kötelezettséget előíró, környezeti felelősségről szóló uniós irányelv 2004-es megszületése óta. Amennyiben a magyar hatóságok nem tudnak érvényt szerezni az irányelvnek, kérdésessé válik annak összeurópai szintű alkalmazhatósága – véli Simon Gábor, a DLA Piper vezető jogásza. Szerinte is sürgősen meg kell alkotni a „kockázatarányos” felelősségbiztosításról szóló kormányrendeletet. A kötelező pénzügyi biztosíték rendszerében a biztosítékadásra kötelezett gazdasági szereplőknek igazolniuk kellene a környezetvédelmi hatóság felé, hogy rendelkeznek a tevékenységükkel összefüggő kockázatokat fedező arányos pénzügyi forrással.