A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Az elemzők megosztottak voltak a kamatdöntő ülés előtt, fele-fele arányban számítottak emelésre, illetve tartásra.

Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője az MTI-nek elmondta: nem vártak kamatemelést decemberben, ugyanakkor az elmúlt hetek jegybanki kommunikációjának fényében mégsem okozott meglepetést a döntés, mivel tudható volt, hogy folytatódik a monetáris szigorítási ciklus. A jegybank valószínűleg úgy ítélte meg, hogy az inflációs kilátások a decemberi emelést is indokolttá teszik, és az elemző szerint bár nem kell "berendezkedni" egy hosszabb szigorítási ciklusra, nem ez az utolsó lépése az emelési ciklusnak. A szakértő hangsúlyozta: Magyarországon és a feltörekvő gazdaságokban érzékelhető egy erősödő inflációs nyomás, amely elsősorban az élelmiszer- és nyersanyagárakban mutatkozik meg, ráadásul Magyarországon a bevezetett adóintézkedéseknek is lehet inflációnövelő hatása.

Bebesy Dániel, a  Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint a múltkori döntést követően a jegybank ugyan jelezte, hogy nem egyszeri emelésről, hanem szigorítási ciklusról van szó, az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében mégis indokolható lett volna az alapkamat szinten tartása. Az országkockázati felárak az elmúlt időszakban kissé mérséklődtek, a hosszabb lejáratú állampapír hozamok korrigáltak, az Államadósság Kezelő Központ sikeres diszkont kincstárjegy és állampapír aukciókat tartott a hónap során, és a forint is jelentősen erősödött az euróval szemben - fejtette ki a szakértő. Hozzáfűzte: mivel az inflációs kilátások egyelőre nem igényelnek hirtelen, erőteljes szigorítást, a novemberi inflációs számok nem tanúskodtak további kellemetlen meglepetésről, a pénzügyi kockázatok enyhülése miatt összességében maradhatott volna az 5,5 százalékos irányadó ráta. Az MNB vélhetően úgy gondolta, hogy a bizonytalan költségvetési pálya és az inflációs várakozások emelkedése miatt jobb erőteljesebb jelzést küldeni és a korábbi lépésekkel talán elkerülhetőbb a későbbi nagyobb emelés Bebesy szerint.

Az alapkamat  kilátások szempontjából 2011 eleje nagyon fontos lesz, mivel a kormány adó- és más gazdaságpolitikai döntéseinek hatását az árakban, bérekben és a kereslet alakulásában ekkor lehet majd egyértelműen látni. Bebesy Dániel szerint ugyanakkor a gazdasági pályával kapcsolatos  bizonytalanságok továbbra sem enyhültek. Az elemző szerint 2011 eleje azért is kritikus lehet, mert a magyarországi kilátásokkal kapcsolatban "nem túl optimista" külföldi befektetők ekkor hozzák majd meg eszközallokációs döntéseiket és a hazai nyugdíjpénztárak kiesésével a külföldi szerepvállalás különösen fontos lesz. Szintén kockázati tényezőt jelent majd az új  monetáris tanács tagok kiválasztása, egy erőltetett monetáris enyhítés jelentős turbulenciát és forintgyengülést hozhat. Az MNB könnyen az alapkamat további emelésére kényszerülhet.

A külső környezet szempontjából fontos lesz az eurózóna perifériás országainak adósságproblémáinak alakulása, a karácsonyi szünet után ez a téma várhatóan ismét "felpörög" majd. A mozgásteret a feltörekvő piaci országok jegybankjainak magatartása is befolyásolja, a piac Lengyelország és Oroszország esetében az új év első hónapjaiban várja a szigorítás kezdetét, Törökországban viszont váratlanul újraindult a kamatcsökkentés - hangsúlyozza  a szakértő.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. makroelemzője szerint indokolt volt a kamatemelés a 3 százalékos inflációs cél tartása miatt. A bejelentett hatósági áremelések, vagy az inflációs célt meghaladó minimálbér-emelés miatt ugyanis a cél veszélybe kerülhet, és jövőre a kormány által tervezett, 3,5 százaléknál is magasabb lehet az infláció. A monetáris tanács "nem volt mindig ilyen elkötelezett harcosa" az inflációs célkövetésnek Simor András elnöksége alatt - emlékeztetett Török Zoltán, aki szerint a jegybank döntése "messze túlmutat a monetáris politikán", az MNB "politikai ellenállást" tanúsít a kamatemeléssel. A szakértő szerint a kamatemeléssel a jegybank egyben márciusra készül, amikor megváltozik a monetáris tanács összetétele. Ennek tükrében márciusig folytatódhat a monetáris szigorítás - fűzte hozzá.

Noha az elmúlt egy hónapban az élelmiszerárak és a keresetek alakulása inflációs szempontból kedvező volt, a világpiaci olajárak és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) létrejött bérmegállapodás hatása a következő egy-két évre inflációs szempontból kedvezőtlen, és ezzel a 3 százalékos inflációs cél távolabbra került - ezzel indokolta Simor András a jegybanki alapkamat emelését. Simor András elmondta: a minimálbért és a szakmunkás minimálbért is tartalmazó OÉT megállapodás, valamint a 4-6 százalékos bérajánlás magasabb inflációt jelent, mint amivel inflációs prognózisában kalkulált az MNB. A jegybank a bérajánlási sáv aljához közeli mértékkel számolt - tette hozzá.