A versenyképességi index alakulását a V4-ek körében, valamint Ausztriában, Szlovéniában és Romániában vizsgálták. A versenyképességi index 2010 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest Romániában 0,5 százalékkal csökkent, Csehországban 2,1 százalékkal, Szlovákiában 1,5 százalékkal, Magyarországon 1,2 százalékkal emelkedett. A magyar versenyképességi index 2010 harmadik negyedévi, regionális összehasonlításban jelentős javulásában a fő szerepet az export bővülése, továbbá a gyengébb forintárfolyam játszotta. A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2010 második negyedévéhez képest Csehországban igen erőteljesen, 4,4 százalékkal, Szlovákiában 2,5 százalékkal, Ausztriában 2,1 százalékkal, Magyarországon pedig 1 százalékkal nőtt, a többi vizsgált országban csökkent. 

A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Csehországban és Szlovákiában a beruházás és az export, Ausztriában és Magyarországon csak az export bővülése volt. A beruházások csökkenését a többi vizsgált országban a kiviteli expanzió, a külső kereslet élénkülése nem ellensúlyozta.

A munkatermelékenységi index 2010 harmadik negyedévében Lengyelországban 1,9 százalékkal, Szlovéniában 1,3 százalékkal, Ausztriában 1,2 százalékkal, Magyarországon 0,9 százalékkal javult. A többi vizsgált ország indexe az említetteknél kisebb mértékben nőtt. 

A költség-versenyképesség 2010 harmadik negyedévében Magyarországon 3 százalékkal, Romániában 1,6 százalékkal, Lengyelországban 1,2 százalékkal javult, míg a többi vizsgált országban Szlovákia kivételével romlott. A javulás legfőbb forrása a nemzeti valuta euróval szembeni leértékelődése volt.

Az ÜX értéke Magyarországon 2007 elejétől a 2009 első negyedéves mélypontig szinte folyamatosan csökkent, majd az ezt követő három negyedévben nőtt. 2010 első negyedévében megtört ez a kedvező tendencia, de a második és harmadik negyedévben érezhetően nőtt az index. Miközben a mutató továbbra is saját hosszú távú átlaga alatt maradt, a mélypontot jelentő 2009 első negyedévit 25 ponttal meghaladja. Az előző negyedévhez képest az ÜX-öt alkotó három mutató értéke szignifikánsan javult, egy pedig szignifikánsan romlott.

Az állami magatartás kiszámíthatatlanságát a termelés bővítését akadályozó tényezőként említő vállalatok aránya a harmadik negyedévben csaknem 2 ponttal csökkent az egy negyedévvel korábbihoz képest, így e mutató aktuális értéke továbbra is a hosszú távú átlag alatti. E tényező megítélését illetően - a korábbiakkal ellentétben - a nagyvállalatok között nagyobb a bizonytalanság, mint a kisvállalkozások körében. 

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága kismértékben, 1 ponttal csökkent, s így e mutató aktuális értéke is a hosszú távú átlag alatti. A kapott eredmények alapján tehát az üzleti életben érezhető kockázatok enyhén mérséklődtek. A bizonytalan gazdálkodási környezet a kisvállalkozásokat szignifikánsan erősebben zavarja, mint a közepeseket vagy a nagyokat. 

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan nőtt, utána fokozatosan csökkent. 2010 első és második negyedévében stagnált a mutató, míg a harmadik negyedévben érezhetően emelkedett. A kamatfelár jelentősen a hosszú távú átlag felett van, azaz a magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom még nem érte el az évtizedes átlagnak megfelelő értéket. Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta lényegében folyamatosan csökkenő trendet követtek. 2010 harmadik negyedévében azonban - hosszú idő óta először - számottevően nőtt az értékesítés.