A kártérítési igény egy Bátonyterenyén félmilliárd forintnyi ráfordítás után, több mint három éve félbemaradt 5500 négyzetméteres csarnoksor építésével kapcsolatos. Az épület a tervek szerint alapanyag-szaporító bázisa lett volna egy országos energianád–termeltetői rendszernek. A perben kell kiderülnie egyebek közt annak, ki finanszírozta a beruházást.

A Fővárosi Bíróságon zajló polgári perben a bíró arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy az üggyel kapcsolatos iratokat folyamatosan bekéri a Nemzeti Nyomozó Iroda. A felperes indítványozta, hogy tanúként hallgassák ki Kocsis Istvánt, az MVM korábbi vezetőjét(a BKV jelenlegi vezérigazgatóját), Molnár Lászlót az MVM és a Pasi Atomerőmű volt gazdasági vezérigazgató-helyettesét, valamint Kovács Józsefet, Paksi Atomerőmű volt vezérigazgatóját és az MVM volt igazgató-helyettesét. 

A Bárándy György ügyvéd által képviselt Nád Kft. állítása szerint az MVM 2,5 milliárd forintnyi forrás biztosítását és 9 milliárd forintnyi hitelhez készfizető kezesség vállalását ígérte egy 2006-os együttműködési megállapodásban. A felperes szerint a pénz folyósítása meg is kezdődött az Aquifex Ltd. közvetítésével a bécsi Meinl Bankon keresztül, majd 3 milliónyi euró négy tételben történt átutalása után elakadt, ezért nem valósulhatott meg a beruházás.

A perhez a felperes csatolta az Aguifex ciprusi ügyvezetőjének, külföldi közjegyző által hitelesített nyilatkozatát arról, hogy a cég az MVM pénzét közvetítette a Nád Kft.-nek, amit Kohlrusz Milán, az MVM jogi képviselője nem ismert el hitelesnek. Szerinte nem bizonyítható, hogy az Aquifex által a bátonyterenyei beruházáshoz folyósított összeghez köze lenne az MVM-nek, sőt bizonyításra szorul az is, hogy létezik-e az Aquifex, és ki annak a vezetője, illetve képviselője.

A jogi képviselő vitatta annak a dokumentumnak a hitelességét is, amelyet a felperes azért nyújtott be, hogy bizonyítsa az MVM, az Aquifex és a Meinl Bank között létrejött szerződést a pénz közvetítésére, és amelyen Kocsis István aláírása is szerepel. 

Az alperes azt nem vitatta, hogy folytak tárgyalások 2006-ban a befektetőt kereső Nád kft. tulajdonosi képviselője és az MVM között, de álláspontja szerint ennél több nem történt. Állítása szerint tehát a beruházó saját szakállára indította be az építkezést, annak támogatásáról az MVM nem határozott, a cég által benyújtott irat pedig csak egy feljegyzés, ami nem tekinthető együttműködési megállapodásnak.

A tárgyaláson a bíró elmondta, hogy Kocsis István aláírásainak hitelességét az érintett személy tanúvallomása alapján lehetne hitelesíteni, de a szabályos beidézéséhez szükség lenne a lakcímére, ami jelenleg nem áll sem a felperes, sem a bíróság rendelkezésére. A per a Nád Kft. ügyvezetőjének meghallgatásával május 25-én folytatódik.