A nemzetgazdasági tárca pénteken az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint "mindezek alapján az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát". Az NGM dokumentuma kitér arra: a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban az IMF jelentése most azt állítja, hogy a tervezett 3,8 százalék helyett a 2010-es büdzsé hiánya 4 százalékos lehet. Ezt az állítást cáfolja az a január elején nyilvánosságra hozott adat, miszerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010 évi pénzforgalmi hiánya 3,2 százalék. Így a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA'95) szerinti hiánycélja a GDP 3,8 százaléka a várakozásoknak megfelelően teljesülni fog - állítja az NGM.

A nemzetgazdasági tárca közleménye emlékeztet arra: 2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot. "Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében" - olvasható az NGM közleményében. 

"A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében - a 2010. évi költségvetés készítésének idején - nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül. Nem vették észre, vagy nem merték nyilvánosságra hozni azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a bevételi oldalt felül, a kiadási oldalt pedig alultervezték. Az IMF 2009 második félévétől 2010 végéig ezzel a szakmai hibasorozattal nem nézett szembe" - állítja az NGM közleménye.

A továbbiakban a dokumentum kitér arra: 2010 végére mindenki számára világossá vált, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna. "Erről sem korábban, sem ebben a jelentésben az IMF nem tesz említést, vagyis amennyire a Valutaalap pozitív szerepet játszott a magyar pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában, a 2010-es költségvetés számainak megítélésében éppen olyannyira nem állt a helyzet magaslatán" -  mutat rá az NGM közleménye.

A Nemzetközi Valutaalap mostani országjelentése kapcsán az NGM hangsúlyozza:  a Az IMF a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolását "de facto államosításnak" nevezi. "Ezzel szemben az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magánnyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak" - közölte az NGM. Az NGM közleménye szerint az IMF a Költségvetési Tanács már bekövetkezett és az Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa várható átalakítását úgy állítja be, mintha a magyar kormány azok gyengítésére törekedne.

Ezzel szemben az NGM szerint "a Költségvetési Tanács számára példátlanul széles jogkört ad azzal, hogy biztosítja számára a költségvetés előzetes hitelességi vizsgálatát. A Monetáris Tanács tagjainak kinevezését szabályozó törvénymódosítás pedig az európai uniós gyakorlathoz közelít, azzal, hogy a kormány az MNB vezetését ellátó Monetáris Tanács tagjainak megválasztását a Parlament jogává teszi".  "Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a 2013-14-es középtávú pénzügyi egyensúlyt strukturális reformokkal kell beállítani. Ezt célozza a magyar kormány február végén bejelentésre kerülő stabilitási programja is" - olvasható a tárca közleményében.