Az ügy 2005 februárjában kezdődött, amikor Budapest Főváros Önkormányzata tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított egy közösségi értékhatárt meghaladó építési beruházásra. A közbeszerzésben az ajánlattételre felhívandó jelentkezők számát legalább 3, maximum 5 fős keretszámban határozták meg. Öt cég nyújtotta be jelentkezését, ebből kettőt talált alkalmasnak az önkormányzat, míg a Hochtief és a Linde Kca Dresden GmbH alkotta konzorciumot kizárták az eljárásból.

A felperes Hochtief szerint nem lehetett volna folytatni az eljárást, mivel az alkalmas jelentkezők száma nem érte el az előzetesen megjelölt hármat. A Hochtief álláspontja szerint így a pályázók között nem is alakulhatott ki tényleges verseny. Az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé került, amely előzetes döntéshozatali eljárásban azt kérdezte az Európai Bíróságtól (EB), hogy ilyen esetekben folytatható-e a közbeszerzési eljárás, vagy azt érvénytelennek kell nyilvánítani. Az EB 2009 októberi ítéletében megállapította, hogy az alkalmazandó közösségi irányelv értelmében a tárgyalásra legalább három olyan jelentkezőt kell meghívni, akik megfelelnek az irányelv előírásainak és az eljárás műszaki-gazdasági feltételeinek.

Ha az alkalmas jelentkezők létszáma nem éri el a hármat, az ajánlatkérő folytathatja az eljárást, s meghívhatja az alkalmas jelentkezőt vagy jelentkezőket a szerződési feltételek megtárgyalására. Az Európai Bíróság megállapította, a tényleges verseny biztosításának kötelezettsége már akkor teljesül, amikor az ajánlatkérő a részvételi szakaszban a hirdetményt az irányelvnek megfelelően közzéteszi és szabályszerűen lefolytatja a tárgyalásos eljárást.

A Fővárosi Ítélőtáblának, az Európai Bíróság ítélete alapján  hozott döntését a Hochtief vitatta, s ezért felülvizsgálati eljárást kért a Legfelsőbb Bíróságtól (LB-tól) az ítélet értelmezése ügyében. Az LB hétfői ítéletében hatályban tartotta az ítélőtábla döntését.