szerző:
Meixner Zoltán (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

Orbán Viktor ma Frankfurban befektetőkkel és más üzletemberekkel találkozik, s minden bizonnyal megpróbálja meggyőzni őket, hogy a magyar gazdaság a felemelkedés útját járja. A miniszterelnöknek ezen a napon keményen meg kell dolgoznia a fizetéséért. Ha sikeres lesz, sokat takaríthat meg az államkasszának, de ha nem lesz elég hihető az üzenete, az sokba kerülhet mindannyiunknak.

Környezete még a választások előtt azt ígérte, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülése esetén az állam finanszírozása sokkal könnyebb lesz, mert akkor olcsóbban fogunk hitelt kapni. Kiderült – amit persze mindenki tudott –, hogy ebből semmi sem igaz, hiszen olcsó hitelt nem arcra, hanem teljesítmény után adnak. Márpedig az Orbán-kormány teljesítménye meglehetősen hosszú ideig kétségeket ébresztett a piacokon. Sőt, a kamatfelárakban megmutatkozó kétségek mind a mai napig kísértenek. Akárhogy is, a külső finanszírozás megoldása lassan a körmünkre égett, így a gazdasági szabadságharc meglehetősen kontraproduktív gyakorlata (a fedezet nélküli adócsökkentéstől az egymillió munkahely populista ígérgetésén át a jegybank függetlenségének támadásáig) mindinkább csak szavakban él.

Orbán Viktor német publikum előtt beszél. Bizalomért és pénzért ment
AP

Tavaly júliusban, az IMF-fel való szakítás idején Orbán Viktor még azt mondta, hogy „az elmúlt hároméves együttműködést az IMF-fel Magyarország mindig is nagyra fogja értékelni”. Matolcsy György a minap erről már megfeledkezett, amikor az IMF kipaterolásának helyességét ecsetelte egy előadásában. A gazdaságpolitika azonban a „nem konvencionális eszközöktől” kénytelen volt a már bevált takarékossági és hatékonysági intézkedések felé fordulni. A piac ezért máris hálás, amit a márciusi dollár- és a szerdai eurókötvény-kibocsátás sikere is bizonyít.

A siker azonban relatív, hiszen a legolcsóbb hiteleket a nemzetközi szervezetek (például az IMF vagy az EU) adják, de a legkeményebb feltételeket is ők támasztják. Azok a politikusoknak viszont, akiknek ez a szigorú ellenőrzés nem tetszik – márpedig Orbán és Matolcsy ilyen – jobban szeretik a szabadpiacról származó finanszírozást, még ha az drágább is. Az EU-tól, az IMF-től és a Világbanktól felvett hitelek kamata 5-6 százalékos volt, amit most ennél összességükben valamivel drágábbakra váltottunk. A márciusban kibocsátott 30 éves futamidejű dollárkötvény és áprilisi ráemelésének kamata fix 7,625 százalékos, a szerdán kibocsátott és 2019 januárjában lejáró eurókötvényé pedig fix 6 százalékos. A különbség azonban Orbánnak és Matolcsynak megéri. Hogy ezt az országról is elmondhassuk, ahhoz a beígért reformokat, sőt, talán még több versenyképességet javító intézkedést végig kell vinni. Matolcsy György mindenesetre a már idézett előadásában azt mondta, hogy 2013-ban ma még elképzelhetetlen makrogazdasági számok várhatóak.

A szerdán bemutatott eurókötvény sikere után feleslegesnek látszik, hogy a miniszterelnök a befektetőket győzködje, hiszen idén már több devizakötvényt nem bocsát ki a magyar állam. Ugyanakkor erre az évre mintegy 800 milliárd értékű forintalapú kötvény piacra vitele van hátra. Hogy ezeknél mekkora hozamok alakulnak ki, az cseppet sem mellékes. Orbán Viktor sokat tehet azért, hogy a befektetők higgyenek a gazdaságpolitika utóbbi hónapokban kialakult, és az eddigi tapasztalatok szerint számukra elfogadható irányvonalának tartósságában. Hogy ez mennyire fontos, arról nemrégiben a Portfoliónak adott interjúban Aymar De Liedekerke Beaufort, a márciusi dollárkötvény-kibocsátást szervező egyik pénzintézet, a BNP Paribas magyarországi vezetője beszélt. Kiemelte, hogy „a kormány kifelé, a befektetői közösség felé jól strukturált módon kommunikált a szerkezeti reformokról, és ez hozta meg a sikert".

[[ Oldaltörés (Háttér: az ÁKK vezetője a finanszírozási folyamatokról) ]]

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) a Deutsche Bank, az ING és a UniCredit közreműködésével szerdán egymilliárd euró értékben bocsátott ki államkötvényt. Erre azért volt szükség, mert az idén lejáró 4 milliárd eurónyi államadósságot még nem sikerült teljes egészében leváltani. A márciusi dollárkötvény-kibocsátás már 3 milliárd eurónak megfelelő részt lefedett, s ez most a maradékkal is megtörtént – mondta el a hvg.hu kérdésére Borbély László András, a társaság általános vezérigazgató-helyettese. A kibocsátást a szakember a márciusihoz hasonlóan eredményesnek minősítette, hiszen az elvárt 1 milliárd eurós jegyzést az ajánlatok ötszörösen túlszárnyalták. Ez magyarázza, hogy az irányadó jegyzés felett előre eltervezett 280 bázispontos helyett a hozam csak 270 bázispontos felárat tartalmazott.

Borbély László András. A hiteles üzenet számít
privatbankar.hu

Hogy a magyar kötvények hozama magas-e, arról már az előző kibocsátás után is volt vita. Piaci elemzők szerint a befektetésre nem ajánlott török állampapírokénál 200 bázisponttal magasabb hozam ugyanis elgondolkodtató lehet a magyar gazdaságpolitikusok számára. Borbély László András viszont elmondta: arról kevesebb szó esett, hogy a portugál hozamnál viszont 200 bázisponttal jobban álltunk. Azóta pedig a javulás tovább folytatódott, hiszen a 395 bázispontos felár 270-re mérséklődött. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese szerint ugyanis a hitelminősítők osztályzatai és a piac értékítélete között időnként jelentős eltérések mutatkoznak. „A spanyolok még mindig 2A-sok, de a CDS-feláruk nagyjából ott áll, ahol a miénk” – mondta. „A piacon időnként meglepő megnyilvánulásokat tapasztalunk. A Moody’s elemzőjének szerdai megjegyzését a kormány által túlbecsült magyar GDP-növekedésről például meglepve fogadtuk éppen akkor, amikor az eurókötvény-kibocsátás könyve még nyitva volt. Az ilyenfajta megjegyzések és a kibocsátások esetenként furcsa egybeesést mutatnak” – érzékeltette a piaci játékokat a szakember.

„Nem vagyok jós!” – hárította el a jövőbeli trendek vázolására irányuló kérdésünket a szakember, de a háttérről elmondta, hogy a CDS-felárakat mindig a nemzetközi piaci hangulat és a gazdaságpolitika hitelessége befolyásolja. Szerinte, ha a kormány betartja az ígéreteit, akkor további javulásra lehet számítani. „A 250 milliárdos zárolás bejelentése volt a kulcsmomentum, mert azt üzente a piacnak, hogy a magyar vezetés elszánt az ígéretek betartására” – hangoztatta. A magyar állampapírok népszerűségét mutatja, hogy nemcsak a devizában, hanem a forintban denominált kötvényeket is vásárolják a nemzetközi befektetési csoportok. A forintkötvények állománya 550 milliárd forinttal növekedett az utóbbi időben, és olyan magas szinten áll, mint legutóbb 2002-ben. „Az a szándék, hogy Magyarország csökkenti az államadósságát, nagyon erős üzenetnek mutatkozik, hiszen a többi, konkurenciát jelentő ország adósságállománya még növekedőben van” – mondta az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Két kézzel kapkodtak a likviditási kincstárjegyekért

Szokatlanul magas, háromszoros túljegyzés fogadta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői likviditási kincstárjegy aukcióját. Az ÁKK a meghirdetett 50 milliárd forintnál 10 milliárd forinttal többet értékesített, az átlaghozam így is kissé csökkent.

MTI Gazdaság

Erős kereslet, megemelt eladás az ÁKK aukcióján

Magas túljegyzésre megemelte mind a meghirdetett 12 hónapos diszkont kincstárjegy, mind az 5 éves változó kamatozású kötvény értékesítését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi aukcióján. A kincstárjegy aukciós hozama csökkent az előző aukcióhoz képest, a kötvény ára pedig emelkedett.

MTI Gazdaság

Jó időben, jó árazással került piacra a magyar eurókötvény

Jó időben, jó árazással történt az egymilliárd eurós hétéves magyar kötvény kibocsátása, s ezzel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) teljesítette az idei évre szóló 4 milliárd eurós kibocsátási tervet - mondták szerdán az MTI által megkérdezett elemzők. A 2019 januárjában lejáró kötvény árazásakor kialakult hozam 270 bázisponttal magasabb a vonatkozó euró kamatcsere (mid-swap) hozamnál.