A nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonuló állampolgárnak az OECD által nemrégiben elfogadott irányelv szerint. Ez az a nagyságrend, amiből a gyerekek felnevelése, és a hitelek törlesztése után még tisztességes módon meg lehet élni. Az EU az ezen irányelv alapján számított összeget tekinti megfelelő nyugdíjnak ám ezt a nagyságrendet az állami nyugdíjrendszer önmagában nem képes biztosítani. Az eltérést a megfelelő nyugdíj és a tényleges nyugdíj között – vagyis a nyugdíjhiányt - éppen ezért más forrásból kell fedezni. A 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók számára az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet hazánkban éves szinten átlagosan 532 ezer forint tesz ki az Aviva által elvégzett felmérés szerint.

Nyugdíjas optikus. Mit lát a jövőben?

MTI

„Magyarországon a lakosság csaknem háromnegyede véli úgy, hogy nyugdíja nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, ám az Aviva által végzett kutatás szerint még mindig kevesebb, mint negyede kezdett el nyugdíj célra félretenni" – hangsúlyozta Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója.

Ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretenne, a lakosság többsége arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhat (74 százalék), nyugdíját külön munkával egészítheti majd ki (64 százalék), illetve ingatlanvagyonából fedezheti a különbözetet (43 százalék). Magyarországon az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály, a 25-34 évesek 65 százaléka elutasítja a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, és a 35 és 54 év közöttieknek is mindössze 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

Akik a magánnyugdíjpénztári nyugdíjelőtakarékosságot választották, azok számára nagy változás történt 2010-ben: el kellett dönteniük, hogy kitartanak elhatározásuk mellett, vagy az állami ellátási rendszert választják. Ugyan csak az eredeti tagság 3 százaléka maradt a magánnyugdíjpénztárban, ám az ő megtakarításaik a teljes nyugdíjpénztári vagyon több mint 10 százalékát teszi ki. Jellemzően azok maradtak tagok, akiknek itt magasabb összegű megtakarításuk volt, alkalmazottként magas a jövedelmük, vagy elérték a 20 év szolgálati időt. Ők lemondtak az állami nyugdíjról, vagyis hiányuk keletkezik. Az állami rendszert választók számára viszont megszűnt a magánnyugdíj pénztár, azaz számukra egy megtakarítási pillér kiesik.

A válság kitörése óta eltelt időszakban a lakosság számára kiemelkedően fontossá vált megtakarításainak biztonsága, értékállósága, valamint a befektetési termékek átláthatósága. Az Aviva felmérése szerint hasonlóan fontos kritérium, hogy a nyugdíjkiegészítés rendszeres, akár havi kisebb összegű megtakarítással is elindítható, és örökölhető legyen.

„A lakosság az elmúlt 3 évben megtapasztalhatta, hogy váratlan körülmények es anyagi nehézségek bármikor bekövetkezhetnek, éppen ezért visszafogta fogyasztását és a hiteltörlesztés mellett érezhetően növelte megtakarításait. Az állam és a piaci szereplők együttes feladata, hogy tájékoztatással, adókedvezménnyel és átlátható termékekkel ösztönözzék a hosszú távú megtakarításokat.” – fejtette ki Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító vezérigazgató helyettese.