Az olasz gazdaságban megrendült bizalom miatt a nemzetközi tőzsdék folytatták a hétfőn megkezdett mélyrepülésüket. Már a múlt heti amerikai foglalkoztatási adatok sem javították a hangulatot, de aztán az Intesa Sanpaolo csoport kedvezőtlen megítélése – az HSBC óriásbank nem ajánlja a továbbiakban olasz riválisa, az Intesa részvényeinek további vásárlását ügyfeleinek – mélybe rántotta az olasz tőzsdét hétfőn. Ezután következett a bizalmatlanság terjedése az állampapírpiacokon. Az olasz államadósság bedőlésétől ugyanis élni kezdtek a befektetők, akárcsak Görögország esetében, az olasz gazdaság méretei miatt azonban sokkal nagyobb hullámokat kelt egy kisebbfajta bizonytalanság is, ezért ugrott meg igencsak az olasz államkötvények hozamfelára. (Így többet kell fizetnie az olasz államnak az államkötvényt vásárlók számára, ha a piacokról próbálja magát finanszírozn, vagyis drágul az olasz államadósság refinanszírozása.)

Ezek a hétfői folyamatok folytatódtak kedden is: március óta a globális tőzsdeindex kedden a legnagyobb háromnapos esést mutatta a Bloomberg hírügynökség szerint.

Mindeközben az euró négyhónapos mélypontra került a jennel szemben. Már csak 111 jent kellett adni egy euróért, ami 1,2 százalékos csökkenés. A dollárhoz képest 0,7 százalékot vesztett a közös pénz, március 17. óta nem állt ilyen rosszul az euró a dollárhoz viszonyítva. A kötvények kockázata pedig tovább nőtt, akárcsak pénteken és hétfőn.

Az MSCI All-Country World Index majdnem egy százalékot (0,9 százalékot) zuhant kedden reggel, ami azt jeleni, hogy az egész világ összesített tőzsdeindexe veszített ennyit az értékéből. A Stoxx Europe 600 Index – amely Európát összesíti – még rosszabbul állt: 1,4 százalékkal zsugorodott.

A Standard & Poor’s 500 Index „futures” szekciója, vagyis az amerikai elektronikus tőzsdei kereskedelemben jegyzett index azt mutatta, hogy már a nyitás előtt 0,9 százalékkal kevesebbet értek az amerikai részvények is. Ugyanakkor az amerikai államkötvények keresetté váltak, ami mindig azt jelenti: baj van a világ piacain, a befektetők menekülnek az USA-állampapírokba ilyenkor: a „Treasury-rali” már három napja tart éppen ezért.

A tízéves lejáratú olasz állampapírok hetedik napja rosszabbodó megítélés alá esnek. Közben az S&P GSCI Index, a nyersanyagok és alapanyagok indexe szintén harmadik napja esik, ami a teljes világgazdaság állapota miatti félelmeket tükrözi, hiszen a befektetők ilyenkor arra spekulálnak, hogy visszaesés lesz, nem kell majd annyi olaj például a gazdaság működéséhez.

Olaszország kedden egyéves államkötvényeket fog kibocsátani, ezek piacra dobása a nap egyik legfontosabb gazdasági eseményévé vált a mostani kiélezett helyzetben. Közben Christine Lagarde, az IMF új vezérigazgatója bejelentette, hogy szervezete még nem csatlakozott a második görög segélycsomag összeállításáról szóló tárgyalásokhoz. Vagyis a görög válság még mindig nincs teljesen megoldva, míg az olasz csak éppen kibontakozóban lehet.

Az olasz krízis második etapja július 14-én várható, amikor Róma ötmilliárd eurós kötvényeket próbál majd elhelyezni a piacon. Ha ez kedvező feltételek mellett sikerülne, az komoly eredmény lenne a mostani helyzetben. Mindenesetre a tízéves papírok hozamfelárai már most is évtizedes csúcson vannak, ami azt mutatja, hogy a befektetők nem nagyon bíznak az olaszokban. (Az olasz államkötvények hozama immár 5,83 százalék, 15 bázisponttal magasabb, mint az előző napon. Pedig a hétfői 5,68 százalék is óriási ugrás – negatív – eredménye volt.) A referenciának számító német Bund-kötvényekhez képest immár 301 pontos, több mint 3 százalékpontos az olasz (kockázati) hozamfelár, vagyis ennyivel jobb a németek megítélése a Bloomberg szerint a piacon.

A Daiwa Securities Capital Markets Co. szakértője, a japán Jumi Nisimura nem véletlenül nyilatkozta, hogy az európai hitelválság terjedően van: Görögország, Írország, Portugália után immár olyan országok kerültek a befektetők látóterébe, mint Olaszország és Spanyolország.

A feltörekvő országokra vonatkozó MSCI-index egyébként 3,6 százalékot esett az elmúlt három napban, ami a legnagyobb háromnapos veszteség március 16. óta. Mindez a magyar forintot is a mélybe küldte a svájci frankhoz képest. A forint árfolyama átlépte a 230 forint/frank lélektani határt is kedd reggel, sőt, 233 fölötti csúcson is járt a svájci frank, de aztán 230-232-es sávban ingadozott "csupán" tovább.

A svájci frankhoz képest azért esik a forint, mert a svájci pénz a világon az egyik legstabilabb befektetés, hasonló a szerepe az amerikai államkötvényekéhez, a már említett Treasury-khez és az aranyhoz.