A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint 2010-ben a feltárt gazdasági bűncselekmények száma 26,1 százalékkal nőtt. Az okok között egyértelműen a gazdasági válság hatásai figyelhetők meg. Egyrészt a megnehezült gazdasági környezetben az elkövetők közül sokan igazolva látják a „kerülőutak” használatát . Másfelől a munkavállalók létszáma csökkent, így kevesebb energia, figyelem jutott a belső ellenőrzésre, már csak azért is – vélekednek a Commerzbanknál –, mert a vállalatvezetők figyelme elsősorban a túlélésre fókuszál.

Lovas Emese, a Commerzbank Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint miután a bankok az üzleti élet tükrének tekinthetőek, természetes, hogy maguk is rendre szembetalálkoznak e problémával. A hitelintézetek számára a jogszabályok – például a pénzmosás elleni előírások – komoly feladatokat adnak a gazdasági bűnözés elleni fellépésben. Ugyanakkor fontos, hogy a bankok olyan saját protokollt is használjanak, amely megakadályozza, hogy az ügyfeleik vagy alkalmazottjaik gazdasági bűncselekmények áldozatává vagy részesévé válhassanak.

Igazi bankrablás. Vannak akik finomabb eszközöket használnak

HVG archív

A Commerzbank évek óta használ jelentési és kapcsolatfelvételi csatornákat, meggátolva, hogy a pénzintézet termékeit vagy szolgáltatásait tisztességtelen célokra lehessen felhasználni. Úgy látszik azonban, hogy ezzel még nem voltak teljesen elégedettek, mert a közelmúltban elindítottak egy a szektorban úttörőnek számító, internetes bejelentési modult, a Business Keeper Monitoring System (BKMS) rendszert.

Ez a platform lehetővé teszi a dolgozóiknak és harmadik személyeknek is, hogy felhívják a bank figyelmét a csalás gyanúját keltő eseményekre. A rendszerbe bárki, a nevének vállalásával vagy névtelenül is bejelentést tehet, ám a rendszer arra bátorít mindenkit, hogy a bejelentéssel együtt a nevét is közölje: ebben az esetben saját „postafiókot” nyit a bejelentőnek, ahol az nyomon követheti a bejelentése nyomán indított felderítés minden érdemi eseményét.

A bejelentő „névtelenségét” a Commerzbank kifelé garantálja, ugyanakkor a lehetőség révén a bank megkeresheti a bejelentőt további kiegészítések érdekében – mondta el Lovas Emese. A szakember szerint a külsős, névtelen bejelentéseket természetesen kritikusabban vizsgálják, ám a bank nem tekinthet el attól, hogy a bejelentéseket komolyan vegye, miután statisztikai adatok támasztják alá, hogy gazdasági bűncselekmények felgöngyölítésében döntő a külső, harmadik féltől érkező információ.

Lovas Emese hangsúlyozta, a rendszer kizárólag arra szolgál, hogy a bankon belüli gazdasági bűncselekmény gyanúját bejelentsék. Ha valaki a rendszert bármely más célra akarná használni, annak büntetőjogi következményei lehetnek.