Az elmúlt időszakban jelentősen fokozódott a pénzügyi intézmények átstrukturálási tevékenysége mind a vállalati, mind a lakossági hiteleknél – olvasható Szász Károly az átstrukturált hitelek (követelések) kezeléséről szóló, a felügyelet honlapján közzétett vezetői körlevelében.

Ez mind az ügyfelek, mind pedig a hitelező intézmények számára kedvező gyakorlat, mert így a hitelező még abban a szakaszban külön figyelmet fordíthat egy követelésre, amikor még van esély a kialakult problémák rendezésére, az esetlegesen felmerülő veszteségek csökkentésére, illetőleg minimalizálására. Így hosszabb távon a szektorban tapasztalt hitelminőségi problémák megoldásának fő módszere lehet, annak ellenére, hogy az eddigi megfigyelések szerint az átstrukturált állomány egy része később ismét késedelmessé válik – állapítja meg a PSZÁF elnöke.

A PSZÁF elnöke felhívja a figyelmet arra: a jogszabályok által rögzített minimumkövetelmények teljesítése nem minden esetben elégséges az átstrukturált hitelek körültekintő kezeléséhez; azokat – a jogszabályban felsorolt kivételektől eltekintve – nem lehet az átstrukturálást megelőzően érvényes besorolás szerinti minősítésnél jobb kategóriába vagy értékelési csoportba sorolni.

Bár a vonatkozó kormányrendelet ilyen esetekben külön nem rendelkezik az értékvesztés mértékének megváltoztatásáról, a felügyelet megítélése szerint az intézmény akkor jár el prudens módon, ha az adott minősítési kategórián vagy értékelési csoporton belül az értékvesztés mértékét az átstrukturálást követően mindaddig nem csökkenti, amíg az ügyfél hiteltörlesztési képességéről és készségéről szerzett tapasztalatok, a fedezet értékének reális mérlegelése, valamint a visszafizetés kockázata alapján az nem indokolt.

A felügyelet indokoltnak tartja, hogy az átstrukturált hitelek (követelések) esetében a pénzügyi intézmények ne csak a kormányrendelet előírásai szerinti minimális értékvesztést számolják el, hanem ténylegesen differenciáljanak a minősítési kategóriához vagy értékelési csoporthoz tartozó értékvesztés képzési sávon belül.

A differenciálás során elsősorban azt indokolt figyelembe venni a körlevél szerint, hogy az átstrukturálás következtében hogyan változik a követelés teljesítésének várható alakulása, de további tényezők is figyelembe vehetőek (például, hogy első vagy többszöri átstrukturálásról van szó). A felügyelet helyszíni vizsgálatai során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az átstrukturált ügyletek nyilvántartása során a pénzügyi intézmények a jogszabályi előírásoknak megfelelően járnak-e el – áll a körlevélben.