szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem a külföldi devizahitelesek miatt kockázatosabb a végtörlesztésről szóló törvény kiterjesztése. Aki tehette, inkább hazájában, kedvezőbb feltételekkel vett fel hitelt magyarországi ingatlanvásárlásához.

A Magyar Nemzet szerdai cikkében nehezményezte, hogy külföldi állampolgárok is élhetnek a devizahitelek végtörlesztésével, holott őket nem is érinti károsan a forintgyengülés.

A helyzetet az idézte elő, hogy hétfőn az Országgyűlés megszavazta azt a törvénymódosítást, amelynek köszönhetően azok is egyösszegben, rögzített árfolyamon végtörleszthetnek, akik külföldi pénznemben vettek fel hitelt és devizában fizetik a részleteket. Rogán Antal, a módosítás előterjesztője szerint a törvény újabb 50-80 ezer ember előtt nyithatja meg a végtörlesztés lehetőségét.

Kérdésünkre, hogy milyen statisztika támaszthatja alá a gazdasági bizottság vezetőjének a becslését, Binder István, a PSZÁF szóvivője azt írta, hogy a bankfelügyelet erre vonatkozóan jelenleg nem kap külön adatokat a hitelintézetektől. De saját, a felügyelt intézményeknél végzett helyszíni vizsgálatainak tapasztalatai alapján a devizahitelek arányát a teljes lakossági hitelállomány volumenén belül legföljebb 2-2,5 százalékra becsülte.

Ez százalékban nem sok, nominálisan viszont nagyjából 170-210 milliárd forint körüli hitelállomány lehet a Bankszövetség szeptemberi hírlevelében található hiteljelentés alapján. Ez viszont már jelentős tétel, különösen, ha hozzászámoljuk, hogy a végtörlesztésben érintett hitelállomány nagyságát első becslésben 500 milliárd körülire tették.

Megkerestük Rogán Antalt is, de érdeklődésünkre a cikk megjelenéséig nem reagált.

A külföldiek nem itt vettek fel hitelt

Nyilvánvaló, hogy a devizahitelesek között lehetnek itt élő vagy Magyarországot befektetési célpontként kezelő külföldiek. Aztán magyarok, akiknek devizában lehetnek bevételeik, valamint olyanok, akik forintban kapják a jövedelmüket, de valamiért úgy ítélték meg, hogy jobban járnak, ha a devizában felvett hitelt devizában törlesztik.

Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön a PSZÁF adataira hivatkozva újságírói kérdésre azt mondta, hogy 8000 külföldi lehet a kedvezményezettek között. A hvg.hu által megkérdezett ingatlanszakértők egyetértettek abban, hogy ugyan elég sok külföldi vásárolt ingatlant az utóbbi tíz évben Magyarországon, de ők inkább külföldön vettek fel hitelt, jóval kedvezőbb feltételekkel és hazájukban is törlesztenek. Ez elég logikus lépés is lett volna a részükről, hiszen a főként a fővárosra koncentrálódó újlakásvásárlások hátterében is az állt, hogy olcsón juthattak a befektetők odahaza forráshoz, Magyarországon pedig régiós összehasonlításban is olcsón ingatlanhoz. Így a 8000-es szám kicsit túlzásnak tűnik.

Magyarországon élő külföldi állampolgárságú magánszemélyek csak azért, mert nem magyar állampolgárok, a polgári jog szerint nem is nagyon lennének kizárhatók - függetlenül attól, hogy forintban vagy euróban törlesztenek. Ezt persze relativizálja az a tény, hogy maga a végtörlesztésről szóló törvény is súlyos beavatkozás a bank és az ügyfél közötti magánjogi szerződéses viszonyba, az előbbi kárára.

Menedzserbónusz és egészségturizmus

"A 90-es évek elején jellemzően német és osztrák állampolgárok vettek ingatlant, részben a történelmi hagyományok miatt, aztán volt egy úgynevezett ír, majd spanyol hullám, de az utóbbi két-három évben nem lehet kiemelni egy olyan országot sem, amelynek állampolgárai feltűnő mértékben fektettek volna magyar ingatlanokba" - mondta Beák Attila ügyvezető, a Beák és társa ingatlaniroda ügyvezetője.

Borsi László ingatlanszakértő szerint a szakma sem rendelkezik pontos adatokkal arról, hogy mekkora lehet azoknak az aránya, akik devizában törlesztenek. De köztük lehetnek például azok a felső vezetők, akik bónuszukat vagy fizetésük egy részét devizában kapják.

Mellettük azok lehetnek devizában törlesztők, akik a határ mentén laknak, van állandó devizabevételük, vagy a jövedelmük egy részét feketén szerzik (például fogorvosok az egészségturizmus révén stb.).

Aggályos?

Adatvédelmi szempontból aggályosnak tartja Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, ha a kormányzatnak adatai vannak arról, hogy ki honnan kap fizetést. Szerinte nincs is ilyen nyilvántartás, bár a bankok elvileg készíthetnek statisztikát arról, hogy a hitelkérelmező magyar vagy külföldi, és hogy a munkajövedelem milyen devizában érkezik.

Madarász Gyula, a legnagyobb forgalmú pénzváltó cég, az Exclusive Change ügyvezetője szerint a svájci frank iránti kereslet már jó ideje folyamatos. Ezzel kapcsolatban persze csak sejteni lehet, hogy hiteltörlesztéshez kell. A végtörlesztés hatását azonban egyelőre nem érzékeli, emiatt még nem lett nagyobb a kereslet - mondta a hvg.hu megkeresésére.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!