A G20-ak másnapi csúcstalálkozója előtt összehívott rendkívüli megbeszélésen a vendéglátó Nicolas Sarkozy francia elnök mellett Angela Merkel német kancellár, Herman Van Rompuy, az Európai Unió és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter, az eurózóna miniszteri csoportjának elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója vesz részt. "Egy héttel ezelőtt az eurózóna 17 tagállama közös döntéseket hozott. Nem fogadjuk el, hogy valaki most ne tartsa magát ehhez" - fogalmazott a megbeszélést követően Jean-Claude Juncker.

José Manuel Barroso

AP

Este fél kilenckor csatlakozott hozzájuk Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök és pénzügyminisztere, Evangélosz Venizelosz, hogy részletesen ismertessék a pénzügyi mentőcsomagról kiírandó népszavazás részleteit. Kiszivárogtatások szerint a görög vezetőket európai partnereik arról akarják meggyőzni, hogy a lehető leghamarabb, még karácsony előtt írják ki a referendumot a francia-német tandem szerint egyetlen érvényes kérdéssel: akarnak-e a görögök az eurózónában maradni vagy sem.

Görögország szeptember óta vár a tavaly aláírt összesen 110 milliárd eurós mentőcsomag hatodik, 8 milliárd eurós részletére, amelyből 5,8 milliárd eurót az eurózóna tagállamainak, 2,2 milliárd eurót pedig az IMF-nek kellene utalnia. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF képviselőiből álló trojka azonban mostanig visszatartotta a pénzeket, mert úgy ítélte meg, hogy Athén nem adott megfelelő garanciát arra, hogy eltökélt a deficitcsökkentésben. Az ország megsegítését célzó európai pénzügyi mentőcsomagról tervezett népszavazás pedig ismét elodázta a 8 milliárd euró utalását, amelyről már szeptemberben is azt tartották elemzők, hogy rövid távon elengedhetetlen a görög államcsőd elkerüléséhez.

"A testület nem kíván több pénzt adni a görögöknek, amíg nem tisztázódik, hogy mi fog történni" - közölték az IMF-hez tartozó források. "Biztosítékok kellenek arról, hogy Görögország teljesíti kötelezettségvállalásait, és Papandreu jelenleg nem tud ilyet adni" - tette hozzá a forrás. Uniós források pedig jelezték, hogy egyetértenek az IMF álláspontjával, s csak akkor történhetnek további kifizetések, ha a nemzetközi hitelezők számára világossá váltak a görögök kötelezettségvállalásai. "Minél hamarabb megtartják a népszavazást, annál hamarabb utaljuk a hatodik részletet. De most nem lesz kifizetés" - fogalmazott egy uniós forrás.

A görög népszavazásról történt bejelentés teljesen felborította a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20-ak csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját, amelynek első fele a világgazdaság helyzetével foglalkozott volna. Európai kormányzati források ugyanis szerda este azt közölték: a G20-ak csütörtökön kezdődő cannes-i csúcstalálkozója kezdete előtt Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország vezetői külön megbeszélést tartanak az európai intézmények vezetőivel a görög válságról. 

"Az európai partnerek határozottságán és eltökéltségén múlik az október 27-én hajnalban elfogadott megállapodás életbe lépése, és az elkerülhetetlenül felmerülő akadályok leküzdése" - mondta Christine Lagarde IMF-vezér a Cannes-ban folytatott megbeszélések szünetében. "Természetesen lesznek akadályok az úton, néha nagyok is" - ismerte el Lagarde a Görögország megsegítését célzó európai pénzügyi mentőcsomagról tervezett népszavazásra utalva, amely bizonytalanná tette magát a mentőcsomag megvalósíthatóságát. Hozzátette ugyanakkor, hogy "ritkán látott még ekkora elszántságot az összehangolt fellépésre".

December 4-én lehet a népszavazás

Angela Merkel és Nicolas Sarkozy a válságtanácskozást követő sajtótájékoztatón kijelentette, Görögországnak el kell döntenie, hogy az eurózónában kíván-e maradni, és világossá kell tennie álláspontját az európai pénzügyi mentőcsomagról, ha szeretne hozzáférni a pénzügyi támogatás következő részletéhez. "Egyértelműen megmondtuk Athénnak, a kormánytöbbségnek és az ellenzéknek is, hogy az európaiak és az IMF addig nem utalják át (a tavaly aláírt összesen 110 milliárd eurós mentőcsomag) hatodik, (8 milliárd eurós) részletét, amíg az október 27-i csomagot nem fogadják el, és a népszavazás kimenetele körüli bizonytalanság nem múlik el" - fogalmazott Nicolas Sarkozy.

Sarkozy megerősítette, hogy az összeget csak a népszavazás után kaphatja meg Görögország. "Szeretnénk továbbra is együttműködni a görögökkel, de vannak szabályok, és elfogadhatatlan, ha azokat nem tartják be" - fogalmazott. A francia elnök kitért arra is, hogy az eurózóna országai "felgyorsítják" a Brüsszelben múlt héten elfogadott megállapodás megvalósítását.

Angela Merkel arról beszélt, hogy Párizs és Berlin akkor sem mond le az euróról, ha a görög nép úgy dönt, hogy kilép az euróövezetből. "Ha a görög nép úgy dönt, hogy nem kívánja, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, azt tiszteletben fogjuk tartani, de mi nem mondunk le az euróról" - hangsúlyozta a német kancellár. Hozzátette, hogy arra is felkészültek, hogy Görögörszág kilép az euróövezetből, de a két ország szeretné továbbra is segíteni Athént. "Görögországgal vagy nélküle, az eurózóna stabilitásában vagyunk érdekeltek" - fogalmazott.

"December 4-én megtarthatjuk a referendumot" - mondta a görög kormányfő. Hozzátette, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdést még nem határozták meg pontosan, de a referendum "egyértelmű" tétje az, hogy a görögök továbbra is az eurózónához akarnak-e tartozni vagy sem. "Széles konszenzusra van szükségünk és úgy vélem, hogy a görög nép azt akarja, hogy erős partnerek legyünk az euróövezetben, ez a tét" - fogalmazott a görög kormányfő néhány perccel a francia elnök és a német kancellár sajtótájékoztatója után.