Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

A Magyar Telekom cége helyett a Magyar Villamos Művek infrastruktúráján üzemeltetik jövő januártól a kormányzati és közigazgatási kommunikációt - derül ki egy fideszes módosító indítványból. Az átállásra alig van idő, a döntés pedig jogilag is vitatható lehet.

A kormánypárti törvénymódosító-dömpingben szinte észrevétlen maradt Koszorús László (Fidesz) önálló képviselői indítványa, pedig a honatya - aki egyébként az Informatikai és távközlési albizottság elnöke - a villamosenergia-törvényhez (vet) benyújtott módosítójával becslések szerint legalább százmilliárd forintos üzletnek ágyaz meg. Javaslata az elektronikus kormányzati informatikai infrastruktúra működtetését alakítaná át.

Tervezete szerint a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot a Magyar Villamos Művek (MVM) szabad optikai hálózati kapacitása adja majd, a szolgáltatást pedig a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatóvá (NISZ) átmatricázott Kopint-Datorg nyújtja a végfelhasználóknak (központi kormányzati és területi közigazgatási szerveknek, állami szolgáltatóknak).

Arccal az e-kormányzat felé

A gerinchálózat lényegében az elektronikus ügyintézés nagy sávszélességű, védett infrastrukturális háttere, ami a közigazgatási szereplők egymás közti, illetve a civilekkel folytatott gyors kommunikációját teszi lehetővé. Ezen az üvegszáloptikai gerincvezeték-rendszeren működik például a brüsszeli kétirányú, kormányzati szintű információs hálózat éppúgy, mint a családi anyakönyvi rendszer adatátviteli hálózata, de az okmányirodák közötti összeköttetést biztosító adatátviteli hálózat, a bírósági, illetve ügyészségi hálózatok, a céginformációs hálózat és a polgári védelmi és környezeti katasztrófahelyzetek európai hálózattal is csatlakoztatott hazai hálózata is.

Ennek a zárt rendszerű, emelt biztonsági szintű hálózatnak a használatát a kormány eddig a Magyar Telekom nagyvállalati üzletágát istápoló T-Systems szolgáltatásaként vásárolta meg. Ennek a speciális szolgáltatáscsomagnak a teljesítése kerülne át decembertől a Magyar Villamos Művek üvegszálas hálózatára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint ezáltal komoly költségmegtakarítást lehetne elérni.

A tárca az indokok között nemzetbiztonsági szempontokat is említ, de bennfentesek ezt inkább csak formális érvnek látják, mert a telekomcégre a kormányzati szerződés ideje alatt ezzel kapcsolatban még csak a gyanú árnyéka sem vetült. Nem véletlenül, hiszen a T-System számára ez az üzlet kimondva-kimondatlanul elsősorban presztízs volt, és csak utána üzlet.

Ki lehet Koszorús (mögött)?

Az szinte már megszokott, hogy a fontos törvényjavaslatokat egyéni indítványok alapján tárgyalja a parlament. De az nehezen hihető, hogy Koszorús László, bár tagja a gazdasági és informatikai bizottságnak, ilyen súlyú és tartalmi döntést önmaga talál ki, és rendelkezik azzal a speciális szaktudással, amiről már a jogszabály nyelvezete is árulkodik. A téma van olyan fontos, hogy megjárja a gazdasági bizottságot, ez azonban semmilyen formában nem került mostanában terítékre. Logikusabb lett volna, ha a szakminisztérium az előterjesztő, vagy legalább a gazdasági bizottáság (és annak vezetője, Rogán Antal). Így csak találgathatunk, hogy a benyújtó kinek a lobbistája.

Régi tervek újraálmodva

A gerinchálózatot az ezredfordulón álmodta meg az első Orbán-kormány (akkor még Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat néven), a koncepcióból elsőként megvalósuló fővárosi nagysebességű hálózat avatását 2002 áprilisában még Stumpf István akkori kancelláriaminiszter celebrálta. A hálózatot a Miniszterelnöki Hivatal többségi tulajdonában lévő Kopint-Datorg üzemeltette. Akkor úgy számolták, összértéke négy év alatt elérheti a 20 milliárd forintot.

A kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, informatikai rendszereket, hálózatokat összekapcsoló, illetve a civil szférát is kiszolgáló rendszer a szocialista-szabaddemokrata kormányciklusok alatt igazi nagy IT-rendszerré vált. Fejlődését jellemzi, hogy míg 2002-ben mindössze 83 telephellyel indult el az építkezés, 2006-ban 740 intézményi telephelyen 58 ezer felhasználó dolgozott a struktúrán, 2009 végén pedig a bekötött kormányzati intézményi telephelyek száma meghaladta az 1700-at, a felhasználóké pedig a 90 ezret. Az érvényben lévő szolgáltatói szerződés 2011 novemberével jár le.

A Gerinchálózattal kapcsolatban két említésre méltó politikai csörte volt csak a parlamentben, mindkettő a T-Systems-szel kötött kormányzati szerződések transzparenciahiányát firtatta. Baja Ferencet, a terület szocialista szakfelelősét 2005-ben Pettkó András (MDF), 2009-ben pedig - a kormányváltás után Bajától e projektet majdan átvevő - Nyitrai Zsolt (Fidesz) interpellálta.

A szocialista államtitkár két éve adott válaszából lehet tudni, hogy a költségvetést bruttó 300 millió forint terheli a gerinchálózat üzemeltetési díja címén, illetve azt is, hogy a német tulajdonú telekommultival úgy kötöttek szerződést, hogy a T-Systems 12 milliárdos eszköz- és infrastruktúrafejlesztései a kormányzati szerződés lejártakor állami tulajdonba kerüljenek.

Pontosan nem ismert, hogy a szerződésben azóta voltak-e változások, de magát az üzletet nagyvállalati IT-szakemberek 10 és 20 milliárd forint közötti összegre árazzák be. Általános vélemény, hogy az egyezség a cég számára üzletnek nem volt éppen a legjobb, de a meglévő kapacitások minél jobb kihasználása, valamint a kiemelt ügyféllel való kapcsolat miatt bőven megérte.

Fellegi Tamás és Nyitrai Zsolt: nem egyfelé néznek
Túry Gergely

Miért éri meg elesni az uniós támogatástól?

Az eddig piaci viszonyok között működtetett központi rendszer állami tulajdonba vételének ötlete nem új, és nem is Orbánék találták ki. Voltaképpen a gerinchálózat megléte óta gondolkoztak azon, hogy valamelyik állami tulajdonban lévő cégnél (vagy többnél, megosztva) lehetne működtetni a rendszert. De arra is történt kísérlet, hogy a Magyar Telekommal szemben szövetségbe gyűjtsék a többi IT-szolgáltatót, és ez a tömörülés legyen az alternatíva.

A T-Systems kiszorítására legutóbb 2005-ben volt reális esély, azóta azonban az egyre terebélyesedő gerinchálózat elvárt szintű kiszolgálását mások nem tudták vállalni. Különösen, hogy a Bajnai-kormány 2009 novemberében már nem a korábbi 4, hanem csak 2 évre kötött szerződést, így a megtérülésre új szereplőnek esélye sem volt. Az állami (MVM,  Magyar Posta, MÁV stb.) tulajdonú, párhuzamosan meglévő infrastruktúrák összegyúrásával kapcsolatban pedig eddig még csak az bizonyosodott be, hogy nem életképes elgondolások.

Manapság elhangzik ugyan, hogy Bajnaiék azért hosszabbítottak csak két évre, mert nem akarták teljesen megkötni az új kormány kezét, de valójában inkább már a Nemzeti Digitális Közműre (NDK) való átállást készíthették elő. Az akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Varga István hirdette meg az NDK programot, aminek ebben a vonatkozásban az volt a lényege, hogy a kormányzati IT-infrastruktúrát állami, uniós és piaci források együttes felhasználásával fejlesztenék és működtetnék tovább. A kormányváltás mindezt fölülírta, ám arra ma sincs világos magyarázat, miért éri meg a kormánynak elesni az erre a célra lehívható 80-100 milliárd forintos uniós támogatástól.

Az egész kormányzati IT azért nem jutott évek óta egyről a kettőre, mert a központosított önkormányzati, kormányzati informatika rendszerek üzemeltetése körüli magánérdekek kioltották egymást: az egyes felhasználói csoportok más-más üzemeltetőkkel és különböző kondíciókkal kötöttek szerződéseket, melyek lejárati ideje is eltérő. Egy e területen dolgozó szakember szerint az egész magyar kormányzati IT- és e-government igényt sokkal kevésbé kusza viszonyrendszerben és a jelenleginél jóval olcsóbban is ki lehetne szolgálni, de ennek nincs semmi realitása.

Az állami szféra zenéje

A széles körben elterjedt adathalászat és az adatbűnözések mindennapossá válása igazolta a gerinchálózat létjogosultságát, az NFM nem is ezen változtat, még ha a nevét most Nemzeti Távközlési Gerinchálózattá írja is át. Csak annyit módosít, hogy az üvegszálat ezután nem a piacról bérli majd a kormányzat, hanem az állami szférából. E döntés fontos előzménye, hogy tavaly decemberben az Orbán-kormány kinyilvánította: átrendezi a kormányzati informatikai térképet.

Júniusban Fellegi Tamás miniszter fél évre a Kopint-Datorg elnökét nevezte ki az állami tulajdonú e-kormányzati infrastruktúrát koordináló miniszteri biztossá. Both Zoltán akkor arra is megbízást kapott, hogy az idén december 5-re dolgozza ki a teljes állami intézményrendszert lefedő új hálózati konstrukció közreműködői hátterét, és jogszabályilag tegye lehetővé, hogy ezek a cégek - a Kopint-Datorgtól a Magyar Postán, az MVM-en és a Nemzeti Információs Infrastruktúra-fejlesztési Intézeten át a MÁV-ig és az Állami Autópálya Kezelőig - a gerinchálózat működtetésében részt vehessenek.

A mátrix alapegysége
Marton Szilvia

MVM a fedélzeten

Az elmúlt hónapokban komoly harc folyt a Fideszben, illetve a Fidesz körüli holdudvarban a gerinchálózat ügye miatt, alapvetően Fellegi Tamás és az MVM mögött álló fideszes erőtér között. Ennek jelei a külvilág számára is nyilvánvalóvá váltak: több köztisztviselő, illetve politikai vezető is áldozatul esett a harcnak, többek között Vasváriné Menyhárt Éva (NFM) hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár, a szintén az NFM-hez tartozó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke, Kratochwill Péter, majd Nyitrai Zsolt (NFM) és az államtitkársága (Nyitrai maga végül informatikai miniszterelnöki biztos lett).

Szeptember elején az MVM közgyűlésén nyilvánvalóvá vált, hogy a csatában ki győzött: "a társaság új lehetőségeket lát telekommunikációs hálózatának üzleti célú hasznosítása területén" - jelent meg egy MVM-ről szóló cikkben. Hétfőn, november 7-én a minisztérium sajtóközleménye tudatta, hogy 2012 január elsejével indul az új modell szerinti szolgáltatásnyújtás - még a parlamenti szavazást megelőzően.

Alapul véve, hogy az államnak a Magyar Telekom IT-szolgáltatójával kötött szerződése novemberben lejár, a januári kezdés merész forgatókönyvnek tűnik a mindössze egyhónapos tesztidőszak miatt. A T-Systems-nek a kormányzati megrendelés elvesztése nagy csapás, mert ilyet nem lehet a piacról máshonnan pótolni.

A kormányzati bürokráciának ugyancsak problémát jelenthet az átkapcsolódás. Egy bennfentes szakértőtől úgy tudjuk, hogy noha az internetkapcsolattal elvileg nem lehet majd gond, a hangszolgáltatásokkal szinte borítékolhatóan lesz. Így az sem kizárt, hogy egy ideig majd újra bérelni kell a szolgáltatást a jelenlegi szolgáltatótól.

Akkor már lehetne olcsóbb az áram

A Koszorús-törvénymódosító lehetővé tenné, hogy az MVM a tőle szervezetileg függetlenül működő rendszerirányító cégben, a Mavirban mint tulajdonos leválaszthassa a rendszerirányító által nem használt hálózati kapacitást, és hogy azon „elektronikus hírközlő és telekommunikációs tevékenységet folytathasson”. Az eddig leírtak alapján nem kérdés, hogy ez az a hálózat, amire Orbánék a kormányzati IT-rendszerváltást alapozták.

A Koszorús-módosítóval a kapacitás új cégbe való kiszervezése, és adott esetben az értékesítés is lehetővé válik. Ezzel kapcsolatban még idén tavasszal is az volt a minisztérium nem hivatalos szakmai véleménye, hogy ebből jogi bonyodalmak lehetnek. Leginkább azért, mert ennek az infrastruktúrának a megépítési költségét - azt, hogy a rendszerirányító adatátviteli tevékenységéhez a nagyfeszültségű vezetékhálózatokra üvegszálas optikai vezetékeket is telepítettek - beépítették a fogyasztói árba. Tehát: ha ezen az infrastruktúrán más jellegű, pénzért nyújtott szolgáltatást indítanak, annak a bevételét vissza kellene forgatni az áramárakba, lefelé nyomva az ott erre a célra elszámolt költségeket. Hiszen a fogyasztó finanszírozta a kiépítés költségét és jelenleg az üzemeltetést is ő fizeti.

A létrejövő keretek között azonban a Mavir aligha kap majd ellentételezést. Közben a változásnak van olyan olvasata is, hogy a kormányváltás óta rendre helyzetbe hozott MVM-nek lényegében csak bele kell ülnie a kész hálózati infrastruktúrába. Ha pedig a szolgáltatást kiszervezi egy másik leányvállalatába, akkor az egyes becslések szerint akár százmilliárd forintot is érő vagyont csupán már „csak” működtetnie kell. Ráadásul az MVM ezen keresztül egy olyan állóeszközhöz is hozzájut, amire az értékéből és a méretéből adódóan nagy hitelt is fel lehet majd venni.

Hivatalos válaszok

A témában megkerestük a Mavirt, az MVM-et és az NFM-et is. Válaszaikra, észrevételeikre, magyarázataikra kíváncsiak voltunk, ám az a rendszerirányító, ami ezen a „bolton” a legtöbbet bukhatja, csupán annyit közölt írásban, hogy: „vállalatunk feladatait és nemzetgazdasági státuszát tekintve idő előtti lenne állást foglalnunk a témában”. Az MVM-nél többszöri próbálkozás után sem jutottunk túl a "még készül a válasz" típusú reakción, a szaktárcánál pedig az ügy koordinátora, Vályi-Nagy Szabolcs (kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár) annyit közölt, hogy megkeresésünkre majd az átalakítás befejezését követően kíván válaszolni.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!