A NAV adatai alapján az ország keleti részében volt a legalacsonyabb a legális foglakoztatás, a Dunántúlon pedig "egészen magas értékeket jegyeztek". Szabolcsban például 385 ezer munkaképes korú személyt tartott nyilván a statisztikai hivatal, de ebből a megyéből csak 226 ezer adóbevallás érkezett. A 65 százalékos átlag alatt volt Borsod és Csongrád megye is, míg némileg meglepő - írja a Magyar Nemzet -, hogy Budapesten sem érte el az országos átlagot az adóbevallások aránya. Tavaly a fővárosban 1,2 millió 15 és 64 év közötti ember élt, miközben az adóhatóságnak 735 ezren adtak bevallást.

A gazdasági világválság kitörésének évében, 2008-ban még 4,56 millió magyar rendelkezett legális jövedelemmel, 2010-ben pedig 4,5 millió. Az átlagbér 2008-ban 146,8 ezer forint volt - írja a lap -, 2009-ben 144,6 ezer és 2010-ben 146 ezer. A legmagasabb átlagbért, 217,6 ezer forintot a fővárosi munkavállalók kapták kézhez, míg a sort Szabolcs-Szatmár-Bereg zárta 126 ezerrel.

A Magyar Nemzet azt írja, hogy az adóhatósági statisztikából a jövedelmi viszonyok "jelentős elmozdulása rajzolódik ki". A legkisebb, minimálbérrel, vagy annál kevesebb jövedelemmel rendelkezők csoportja három év alatt 160 ezerrel emelkedett és 2010-ben 1,26 millió volt. A NAV a lapnak hangsúlyozta, hogy közülük csupán 434 ezren kaptak egész évben minimálbért, "824 ezer polgár egyik csoportja nem dolgozott egész évben, másik részük pedig egyéb bevételeket - például vállalkozói kivétet vagy nyugdíjat - is bevallott".

Három éve volt olyan személy, aki 5,7 milliárd forintos jövedelemről számolt be, s abban az évben a munkaviszonyból származó legmagasabb bér 3,4 milliárd forint volt. Tavaly 1,7 milliárd forintot keresett a legtöbbet hazavivő személy, míg a munkaviszonyban állók közül az 1,3 milliárd forintot "zsebre tevő polgár vitte el a pálmát".