Az MNB szakmai konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén Erdei Tamás, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, a Budapest Bank igazgatóságának tagja, Harmati László, az FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgatója, Radovan Jelasity, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója képviselte a magyar bankszektort.

Erdei Tamás szerint a sikeres privatizáció eredményeként a magyar bankrendszer külföldi stratégiai befektetők kezében van, ezeket a külföldi bankokat ugyanúgy érinti a válság, mint az itteni leány-hitelintézeteiket, felőlük szintén szorító hatás érvényesül a magyar bankrendszerre. Szerinte a banki különadók nehezítik a pénzintézetek helyzetét, ez egyértelműen eszközoldali alkalmazkodást fog eredményezni. 

Hozzátette, hogy a hitel-betét struktúra átalakult, mintegy 15 milliárd euró refinanszírozás van a magyar bankrendszerben, elsősorban a külföldi anyabankoktól. Emellett a portfolióminőség plusz terhet jelent, majdnem minden magyarországi bank tőkepótlásra szorul, illetve az anyabankoknak tőkeleírást kell elkönyvelniük. Harmati László elmondta: ha a devizahitelezés, a vállalati hitelezés nem generálta volna a GDP-növekedés szintjét, akkor a banki innovációk sem lettek volna akkorák, mint amit tapasztalni lehetett.

MTI / Máthé Zoltán

A banki szakember szerint a magyar pénzpiacon pozitív fordulatot hozhatna a jobb együttműködés a piaci szereplők és a kormány között. Példaként említette, hogy Franciaország 70-es évekbeli példáját követve kötelezővé lehetne tenni, hogy a munkajövedelmeket bankszámlára utalják. Franciaországban ennek a lépésnek a hatására mélyült a bankszektor tevékenysége és a lakosság pénzügyi kultúrája is - tette hozzá.

Radovan Jelasity az eseményen elmondta: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számításai szerint a devizahitelek végtörlesztése miatt a magyar bankrendszer naponta 2 milliárd forint veszteséget szenved el. A Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között folytatott tárgyalásokkal kapcsolatosan a banki szakember emlékeztetett arra: a három évvel korábbi IMF-támogatás alkalmával a magyarországi bankok anyavállalatai Bécsben egyezséget kötöttek, hogy nem visznek ki forrásokat Magyarországról. Kérdéses, hogy lesz-e ismét ilyen elköteleződés, hiszen, aki tartotta magát korábban ehhez a megállapodáshoz, az pórul járt a bankadóval - tette hozzá.

Ezzel kapcsolatosan Erdei Tamás hangsúlyozta: az alapvető probléma a bizalom hiánya. Hozzátette: erre megoldást jelent, ha Magyarország "intelligens módon" megállapodik az IMF-fel, de ez nem lesz könnyű tárgyalás. A bécsi egyezménnyel kapcsolatosan leszögezte: kölcsönös bizalom hiányában nincs miről beszélni.

Fatér Gyula hozzászólásában azt emelte ki: fontos volna, hogy 2-3 évig kiszámítható szabályozás legyen Magyarországon. Úgy fogalmazott: érthető, hogy a válság valamennyi döntéshozót lépésre ösztönöz, de néha be kell látni, hogy nem a több szabályozás jelenti a megoldást. Kijelentette: "most eljutottunk arra a szintre, ahonnan nem érdemes továbblépni, ha ezeket a szabályokat megtartjuk, akkor az kiutat jelenthet."

A beszélgetés moderátora, Király Júlia, az MNB alelnöke hangsúlyozta: nem lehet egyik napról a másikra megoldani a magas külső adósság, a magas államadósság, vagy a magas deviza-eladósodottság jelentette problémákat. A bécsi egyezményre utalva hangsúlyozta: csak kooperációval lehet előrejutni. A korábbi megállapodás megmutatta, hogy nemcsak országok között, hanem a szektor és a hatóságok között is  lehetséges az együttműködés - tette hozzá.