Kifejtette, reményeik szerint a vizsgálat néhány hétig tart, de ennyi idő kell is ahhoz, hogy a bankok felkészüljenek, és mindenki megismerje a pontos kamattámogatási feltételeket. Az államtitkár elmondta: négy nagy elemből áll a kamattámogatási rendszer. Ennek várhatóan a legnagyobb része az új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint a használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez kapható támogatás lesz. A kormány szerdán döntött az otthonteremtési kamattámogatásról.

A kamattámogatással a családok otthonhoz való jutását kívánja a kormány elősegíteni. A támogatás elsődleges feladata, hogy kiegyensúlyozott, ösztönző rendszert hozzon létre, kedvező feltételű, lakáscélú, forinthitel lehetőségének megteremtésével.

Szatmáry Kristóf elmondta: az új lakás vásárlásánál, építésénél, a használt lakás vásárlásánál, korszerűsítésénél a kamattámogatás időtartama legfeljebb öt év, a futamidő ennél magasabb is lehet. Változik a támogatás intenzitása is, attól függően, hogy új lakás építéséről vagy használt lakás felújításáról van szó. A gyermekek számától függően a támogatás akár 70 százaléknál is indulhat, ami az ötödik évre 50 százalékra csökken - mondta, hozzátéve, hogy a lakás értékére vonatkozóan 30 millió forint, illetve 15 millió forint az az összeg, amit tud támogatni a kormány.

"Van egy külön része a kamattámogatásnak, így a hiteladósok ingatlanjainak megvásárlásához, illetve a kisebb lakás vásárlásához is külön kamattámogatási rendszer került kialakításra" - ismertette az államtitkár. Elmondta: ami új, ami korábban nem volt a kamattámogatási rendszerben, az a Bankszövetséggel való megállapodás alapján a devizahitel kiváltására felvett kölcsön kamatainak megfizetése esetén kapott kamattámogatás. Ez azt jelenti, hogy aki 90 napon túli hátralékban van, azoknak a megállapodás alapján átváltják forinthitelre a devizahitelét, elengedik egy jelentős részét és a fennmaradó rész kamataira is igénybe vehető a kamattámogatási forma - tette hozzá.

Szatmáry Kristóf szerint a lépésnek a családpolitikai jelentőségén túl gazdaságélénkítő hatása is van. Az NGM számításai szerint, ha az összes program elindul, és a terveik szerint veszik igénybe azokat, akkor akár a GDP 0,4 százalékával is növelhetik a jövő évi gazdasági teljesítményt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember végén jelentette be, hogy a kormány olyan új programokat hirdet, amelyek segítik a növekedést. Példaként említett egy új otthonteremtési programot, amely ismét vissza nem térítendő és kamattámogatást biztosítana a két gyermeket nevelő vagy vállaló családoknak új lakás építésére vagy vásárlására. Erre 6,5 milliárd forintot irányoznak elő jövőre.

A kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva Szatmáry Kristóf elmondta: már csütörtökön beszélt az államtitkár Viztézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatójával, akivel arról állapodtak meg, hogy a lehető legrövidebb időn belül leülnek tárgyalni a BKV finanszírozásáról. Szerinte közös cél, hogy a BKV egy fenntartható gazdasági pályán működő gazdasági társaság legyen. Ennek megvannak a feltételei, az államnak is bizonyos forrásokat kell biztosítani, de elengedhetetlen az, hogy maga a BKV, illetve a főváros be tudjon mutatni egy olyan programot, amely hosszú távon fenntartható pályára állítja a közlekedési vállalatot.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Szatmáry Kristófot jelölte ki, hogy egyeztessen a BKV gazdasági és pénzügyi helyzetének stabilizálásáról Tarlós István főpolgármesterrel, aki Vitézy Dávidot delegálta a tárgyalásra.

Giró-Szász András kormányszóvivő a Standard & Poor's szerdai döntését érintő kérdésre válaszolva azt mondta: a magyar gazdaság alapjaiban nem történt változás az elmúlt egy hónapban, így a kormány értetlenül áll a hitelminősítő döntése előtt. A kormány álláspontja világos. A sorozatos leminősítések alapvetően az euróválsággal és ennek hatásaival vannak kapcsolatban. A Standard & Poor's szerdán jelentette be, hogy megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a kormány tárgyalásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta: "nem arról van szó, hogy a (kormány) a jegybanktörvényt vonja vissza, hanem bizonyos esetekben az merül fel, hogy a jegybanktörvény kapcsán az Európai Központi Bankkal nem megfelelően történtek az egyeztetések. Másrészt az merül fel, hogy függesszük fel a jegybanktörvényt, addig amíg ezek a tárgyalások folynak".

Mint mondta, az Európai Központi Bank 15 észrevétele közül 13-at maradéktalanul, egyet félig vesz figyelembe a kormány, egyet pedig nem, mert az ország nem tagja az eurózónának.