Tegnap rendkívül magas szintű tanácskozással indult el a Bécs 2.0 Kezdeményezés elnevezésű koordinációs folyamat, amelynek célja a közép-kelet-európai gazdaságok - elsősorban a bankszektorok - megvédése az euróövezeti adósságválság negatív pénzügyi hatásaitól - közölte Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján - amelynek kialakításában az EBRD-nek és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kulcsszerepe volt - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép-kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat.

Az EBRD azonban hétfőn késő este Londonban bejelentette, hogy aznap a Bécsi Kezdeményezés részesei ismét találkoztak az osztrák fővárosban, hogy újból összehangolják azokat a nemzeti szintű szakpolitikai döntéseket, amelyek hatással lehetnek a felzárkózó Európa gazdaságaira.

A megbeszélésen Magyarország is képviseltette magát, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről Király Júlia alelnök, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részéről Nátrán Roland helyettes államtitkár, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) részéről pedig Király Árpád ügyvezető igazgató képviselték az országot - jelentette be kedden a három intézmény.

Közös közleményükben azt írták, a hazai intézmények üdvözlik a Bécsi kezdeményezés folytatásaként elindított szakmai párbeszédet, amelynek célja, hogy a nemzeti szintű szakpolitikai döntések összehangolásával elkerülhetővé váljanak a fejlett európai bankrendszer alkalmazkodásának határokon átívelő negatív hatásai. "Emellett kívánatos, hogy az európai pénzügyi piacok fejlődése egy fenntarthatóbb, kiegyensúlyozottabb pénzügyi struktúra kialakításával párhuzamosan menjen végbe" - tette hozzá a három intézmény.

A hazai tárgyalófelek kiemelten fontosnak tartják azt, hogy a nemzetközi intézmények, a nemzeti hatóságok és a határokon átívelő aktivitást kifejtő pénzintézetek együttműködése tovább fejlődjön, és a nemzetközi pénzügyi közösség mind szakmai, mind pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátásával elősegítse a régió pénzügyi rendszerének stabilitását és ezen keresztül ösztönözze a gazdasági fejlődést. Az MNB, az NGM és a PSZÁF álláspontja szerint a Bécs 2.0 Kezdeményezés fontos és előremutató lépés a térség gazdaságainak erősítése irányába - olvasható a közleményben.

Az EBRD tájékoztatása szerint a bécsi találkozón a nagy nemzetközi bankok saját országainak és érdekeltségeik működési országainak felügyeleti, jegybanki és költségvetési illetékesei, valamint az EU-bizottság, az IMF, az EBRD, az Európai Beruházási Bank és a Világbank-csoport képviselői vettek részt, emellett megfigyelőket küldött az értekezletre az eurójegybank (EKB) is.

Az EBRD elemzése szerint a Bécsi Kezdeményezés sikeres volt abban, hogy a nemzetközi bankcsoportok fenntartották kitettségeiket a felzárkózó  európai térségben, és az IMF, valamint az EU által támogatott programok alapján feltőkésítették helyi érdekeltségeiket.

Az euróövezeti válság azonban a kockázatok kiújulásához vezetett 2011 közepe óta a közép-kelet-európai pénzügyi rendszerekben. Piaci feszültségek alakultak ki, és ez a legtöbb érintett országban jelentős hitelkitettség-leépítési nyomást okozott - áll az EBRD elemzésében. A bank szerint a piaci szereplők és a pénzügyi hatóságok koordinációjának hiányában eltúlzott mértékűvé és szabályozhatatlanná válhat a kitettség-csökkentési folyamat, és végül hitelválság alakulhat ki.

Az EBRD szerint jóllehet a körülmények most különböznek a 2008-2009-es időszaktól, azonban most is hasonló módon szükséges az együttes fellépés "az optimálisnál rosszabb kimenetelek" megakadályozására. A londoni bank megfogalmazása szerint "ez a Bécs 2.0".

Az EBRD szerint a célok között szerepel, hogy a bankérdekeltségek működési országainak hatóságai továbbfejlesszék a helyi finanszírozási forrásokat, enyhítendő a bankok túlzott függőségét a tőkebeáramlástól. Emellett rendszerszintű fontossággal bíró helyi bankérdekeltségek értékesítése esetén az anyabank és a leánybank országainak hatóságai között információcsere szükséges "egymás aggodalmainak figyelembe vétele végett". A meghatározott célok között van az is, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményeknek készen kell állniuk a bankérdekeltségek számára nyújtandó külső segítségre és pénzügyi támogatásra.

Az EBRD szerint a tanácskozáson fontosnak ítélték emellett, hogy az anyabankok országainak hatóságai egyeztessék a makroprudenciális és szabályozói intézkedések végrehajtását és kommunikációját a leánybankok működési országaival. Az EBRD ezzel kapcsolatban nem említ konkrét példákat.

Londoni felzárkózó piaci közgazdászok azonban már korábban több elemzésükben kiemelten foglalkoztak az osztrák felügyeleti hatóságok nemrégiben hozott rendelkezésével, amely szerint a közép-kelet-európai piacon jelen lévő osztrák bankoknak már 2013 januárjára - a végső határidő előtt hat évvel - teljesíteniük kell a szigorított Bázel-III.-as tőkemegfelelési előírásokat, emellett biztosítaniuk kell, hogy keleti érdekeltségeik kinnlevőség-betétállomány rátája az új folyósítások esetében az idei év után nem haladhatja meg a 110 százalékot.