Európai összehasonlításban is kiugróan sokat fizetnek a magyarok a lakással kapcsolatos költségeikre. Míg a lakáshitelterhek csökkentésére a kormány a banki hitelezési aktivitást is súlyosan érintő lépéseket tett, a díjhátralékok rendezésére kitalált piacbarát programokat eddig nemigen támogatták. Az előre fizetős kártyás mérőóra elterjesztéséről szóló indítványukat a kereszténydemokraták a napokban szeretnék benyújtani az Országgyűlésnek.

Tízből négy forint a lakáskiadásokra megy

A hitellel rendelkező magyarországi háztartások 17,4 százaléka esetében a lakással kapcsolatos kiadások (hitel, lakásfenntartási és karbantartási költségek) meghaladják az összes nettó jövedelem 40 százalékát - derül ki a legfrissebb, 2010-es adatokra alapozó Eurostat-statisztikából. Ez az arány az Európai Unió, illetve a régió átlagát tekintve is kiugró.

Hasonló eredményre jut a Pénzkérdés blog is a KSH adatokra alapozva, miután számításai szerint tíz forint jövedelemből négyet lakhatásra költünk. 2011-ben egy átlagháztartás valamivel több, mint egymillió forintot költött lakással kapcsolatos kiadásokra - ez az előző évhez képest 7,2 százalékos növekedést jelent. De ha 2005-höz viszonyítunk, akkor az emelkedés még szembeötlőbb, 48,9 százalék, miközben a háztartások jövedelme ez idő alatt csak 17,8 százalékkal nőtt.

Tény, hogy a fenntartási költségek is magasak, de a rezsifizetésnél nagyobb probléma a lakhatás biztonsága - mondja Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Magyarországon a lakástulajdonosok aránya a lakossághoz mérten 92 százalék, míg ez az arány a nyugat-európai országokban 50 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy egyébként olyanok is lakástulajdonosok, akiknek a vagyoni helyzete alapján inkább bérlakásban vagy szövetkezetileg támogatott lakásokban kellene élnie. Ezt a folyamatot segítették elő az elmúlt húsz évben is a tulajdonlásra kényszertő kormányzati intézkedések, például a szocpol vagy a lakáskassza és az ezekhez kötődő adókedvezmények, valamint a kamattámogatás - hangsúlyozta Vecsei Miklós.

Végel Dániel

Rossz minőségű lakások magas rezsiköltségekkel

A Szeretetszolgálat ügyvezető alelnökének szavait igazolják a KSH adatai is: a hitelre vett lakás havi törlesztő részlete, és annak kamatai is növekvő arányú költségtételt jelentenek a háztartások éves nettó jövedelméhez viszonyítva. Tavaly már átlagosan a jövedelmük 13 százalékát fordították a lakás havi törlesztő részletére és annak kamataira a magyar háztartások. Ez az arány 2005-ben még 9,34 százalék volt. Az emelkedésben nagy szerepe volt az elmúlt évek drasztikus árfolyammozgásainak is.

Az már csak ráadás - teszi hozzá Vecsei -, hogy Magyarországon sok esetben minél rosszabb minőségű egy lakás, annál drágábbak a rezsiköltségek. A helyzetet súlyosbítja, hogy annak ellenére, hogy léteznek olcsóbb megoldások, olyan kistelepüléseken is méregdrága csatornázást terveznek, ahol a lakosok még a folyóvíz díján is spórolnak, mert nem tudnák kifizetni: hiába van bevezetve hozzájuk a víz, inkább a kútról húzzák.

A rezsiköltségek problémáját hasonlóan látja Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke is, aki szerint általában olyan lakásokban jelentkezik a közműdíj-tartozás, amelyeket a szociális helyzetet figyelembe véve építettek, vagyis a panelházakban. Ráadásul ezekben az épületekben nem adottak a spórolási lehetőségek: a szigetelés rossz, a fűtési rendszer, a víz- és elektromos vezetékek elavultak.

A csere csak nagy beruházással oldható meg, erre viszont az ott lakóknak nincs pénzük, hiszen jó részük olyan városokban lakik, ahol évtizedekkel ezelőtt az ipari beruházások vagy bányászat miatt felépültek a lakótelepek. Azóta azonban megszűntek a munkahelyek, például Tatabányán, Komlón vagy Miskolcon. Körükben a legmagasabb a munkanélküliség, a Fészeklakó-hitelben részt vevő, 18 és 35 éves korosztályban például 2008 és 2010 között 160 ezerről 220 ezerre nőtt a munkanélküliek száma - jelezte a Hitelszövetség elnöke. Magyarországon ma kb. 2 millió lakóingatlan esetében lehet szó közüzemi díjhátralékról, ami Budapest 880 ezres lakásállományát tekintve is hatalmas szám.

Órától a kulcstartóig

Állami segítség eddig a helyhatóságokon keresztül érkezhetett. Főként nagyvárosokban, például Budapesten, Szolnokon, Miskolcon, Dunaújvárosban jöttek létre már a 90-es években olyan alapítványok, melyek a szociálisan rászorultakat támogatják lakásfenntartási költségeik kiegyenlítésében. Kivételes esetekben lakbérhátralékot is rendeznek. A kérelmeket a Családsegítő Központon keresztül lehet benyújtani, a támogatáshoz önrész is kell. (Az ÁSZ egyik korábbi vizsgálata szerint ezeknek az alapítványoknak a működése nem volt mindig megfelelő: a Számvevőszék a támogatások elosztásával kapcsolatban a jogosultság ellenőrzésének hiányosságait kifogásolták.)

Végel Dániel

A Máltai Szeretszolgálat programját karolnák fel a kereszténydemokraták. A KDNP rövidesen ugyanis benyújtja az Országgyűlésnek az előre fizetős, kártyás áram- és gázmérőórákról szóló javaslatát, amit a máltaiak 2009-ben találtak ki. Ennek alapján minden olyan fogyasztót, aki hatvan napon túli hátralékba kerül, a szolgáltató kártyás mérőóra felszerelésére kötelezné. Az előterjesztők szerint ezzel megakadályozható lenne a további hátralékok felhalmozása, viszont az életveszélyes helyzetek is elkerülhetők lennének. Ha szükség van a fogyasztásra, ezeket az órákat nagyon egyszerűen fel lehet tölteni, a működtetés az önkormányzatok támogatási rendszerébe is könnyen beilleszthető. A javaslat másik eleme, hogy a hátralékosok minden befizetésének húsz százalékát az adósság törlesztésére fordítanák, például ötezer forintnyi feltöltésből négyezer forint felhasználható lenne, míg ezer forint a fennálló adósságot törleszti.

Elsősorban Budapesten és Pest megyében bajba került adósoknak segít a Menhely Alapítvány Kulcstartó Programja. Azoknak a családoknak nyújtanak jogi és szociális tanácsot, akik a banki adósságok (lakáshitel, hitelkártya) miatt a lakásvesztés, hajléktalanság fenyeget. Az ügyfelek személyes tanácsadáson vesznek részt, ahol egy ügyvéd és egy szociális munkás segítségével átbeszélik az ügyfél helyzetét, adósságai jellegét és mértékét és közösen megállapodnak abban, hogy milyen lépések szükségesek a lakásvesztés megelőzésére. A szociális munkás a megbeszéltek alapján az ügyféllel együtt egyeztet a bankkal, hitelintézettel vagy követeléskezelővel a hiteltörlesztés könnyítéséről, illetve alternatív megoldásokról. Pénzügyi segélyt vagy támogatást viszont nem adnak. A programot a Nyílt Társadalom Intézet támogatja.