A Monetáris Tanács már a január 24-i ülésén is változatlanul 7 százalékon hagyta az alapkamatot. Fontos momentuma volt a január végi döntésnek, hogy leszavazták Simor Andrást: a jegybank elnöke és két alelnöke az alapkamat 50 bázispontos emelésére szavazott, de a négy külső tag a 7 százalékos alapkamat tartására voksolt.

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke akkor azt mondta, azok, akik a tartás mellett érveltek, úgy ítélték meg, hogy a kormány elkötelezettsége a megállapodás mellett garancia arra, hogy létre is jön. Elmondta ugyanakkor, hogy az IMF/EU-megállapodás, illetve a tárgyalási folyamat nem az egyetlen fontos része a közeljövő döntéshozatalát befolyásoló tényezőknek. Jelezte, a külső kockázati tényezők, a belső gazdaság, ahogy az inflációs pálya alakulása is hatással lesznek a kamatdöntésekre.

Az MNB-alapkamat 2011. január-november között 6 százalék volt, majd novemberben és decemberben, két 0,5 százalékpontos lépéssel, 7 százalékra emelte a Monetáris Tanács.

A keddi kamattartás indoklásában kiemelik, hogy az elmúlt hónapokban javult az ország kockázati megítélése, ugyanakkor a pénzpiacok elmúlt időszakban megfigyelt jelentős ingadozása továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint a magyar gazdaság érdemi növekedése 2013-ban indulhat meg, a kibocsátás az idén és jövőre is elmarad potenciális szintjétől.

Emellett a globális növekedés lassulása, valamint az euroövezet adósságválsága kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre Magyarország külső piacain, ami rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait is.

A testület szerint egyelőre nehezen ítélhető meg, hogy a negyedik negyedéves előzetes GDP vártnál kedvezőbb alakulása mennyiben tekinthető tartós tendenciának. Míg az export alakulása az év végén is segítette a növekedést, a belső keresleti tételek a negyedik negyedévben is visszafogottan alakulhattak - jegyzik meg.

Jól reagált a forint

A Monetáris Tanács piaci várakozásoknak megfelelő kamattartó döntését követően a forint árfolyama gyakorlatilag nem változott. Az euró jegyzése a kamatdöntést követően öt perccel is az előzőleg tartott 289,80 forint körül állt. Délelőtt tíz órakor még 290,36 forinton állt az euró, szemben a hétfő délutáni 292,02 forinttal. A svájci frank jegyzése 240,50 forint, a dolláré 215,40 forint, a japán jen jegyzése pedig 2,6740 forint környékén stagnál.

Simor: 25 bázispontos csökkentés is szóba került

A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a jegybanki alapkamat tartása mellett, két javaslatot tárgyaltak, a tartást és egy 25 bázispontos csökkenést - mondta a jegybankelnök kedden a keddi kamatdöntő ülés után.

Simor András elmondta: a januári kamatdöntés óta érezhetően optimistább lett a befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése javult. Hozzátette: a kormány többször és hangsúlyozottan kommunikálta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval, ennek hatása érzékelhető volt az elmúlt hónapokban Magyarország kockázati megítélése vonatkozásában. Tartós javuláshoz azonban a megállapodás megkötésére van szükség Magyarország és az EU/IMF között - mondta. Az MNB keddi sajtótájékoztatóján számos újságírói kérdést kapott a jegybankelnök arról, mi volt az indoka a fizetését érintő múlt heti felajánlásának.

Simor András ezzel kapcsolatban leszögezte: most kellett lépnie a fizetése ügyében, mert az akadálya lehet az EU/IMF és Magyarország közötti megállapodásnak. Az MNB elnöke kiemelte: amíg a fizetése körüli nézeteltérés pusztán jogvita volt az Európai Unió, az IMF és Magyarország kormánya között, addig nem lépett. Mostanra azonban ez a vita már akadálya lehet a nemzetközi szervezetek és Magyarország közötti megállapodásnak, ezért tette meg felajánlását a fizetésével kapcsolatban - mondta az elnök.

Simor András rámutatott: "azért léptem most, mert eddig csak jogvita volt, mostantól kezdve Magyarország pénzügyi biztonságának lehet a kerékkötője ez a jogvita a magyar állam és az Európai Unió között."  

 "Ugyan egy forintos nincs Magyarországon, de ezt az összeget át is lehet utalni" - mondta az egyforintos fizetését firtató kérdésre. Simor András ugyanis egy forintos fizetést kért az MNB elnökeként végzett munkájáért, azt is visszamenőleg, 2010 szeptemberéig, mivel a fizetése fennmaradó részét a jogvita megszüntetése után, közgazdászhallgatók támogatására ajánlotta fel az MNB elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a magyarországi jelzálogpiac élénkítésére tett jegybanki javaslatokért sem a bankszövetség, sem a pénzügyi felügyelet nem lelkesedett, elmondta: korábban a jegybank több javaslatát is "fanyalgással" fogadták a bankok, illetve a PSZÁF. Az elnök idesorolta a devizahitelezés korlátozására, a jelzálog referenciakamatok bevezetésére és a pozitív adóslistára tett korábbi MNB-s javaslatokat, majd nyomatékosította: ezek a jegybanki indítványok később törvényekké váltak.