Hatalmasat zuhant a magyar gazdaság 2012 első negyedévében, akár a negyedéves (1,3 százalék), akár az éves összevetést nézzük (0,7 százalék), derült ki a KSH hétfőn publikált előzetes adataiból.

Az egyetlen öröm, hogy még nem vagyunk recesszióban. Igaz, a gazdaságot valamelyest pozitívba húzó ágazat az információ-kommunikáció, melynek megadóztatásáról – mint mindjárt részletezzük – a héten döntött a parlament. Az évre vetítve az első negyedéves előzetes adatok 80 milliárdos lyukat üthettek a konvergenciaprogramon: az elemzőket megosztja, hogy ez az év végére valóban hiányként jelentkezik-e, és hogy a gazdaság a nulla növekedés fölötti ütemet (a kormány fél százalékkal számolt) végül tartani tudja-e majd.

Tiszta tekintettel előre néz

MTI / Szigetváry Zsolt

Sőt, a szakértők abban sem értettek egyet, hogy lesz-e év közbeni technikai értelemben vett recesszió (vagyis amikor a negyedéves változást mérő index két egymást követő negyedévben visszaesést jelez). A kormány a siralmas számokat Európa növekedési problémáival magyarázta. Afölött teljesen átsiklott, hogy a magyar GDP-adat az Eurostat összesítése szerint a harmadik legrosszabb az Európai Unióban: a csődbe jutott Görögország és a csődtől tavaly megmentett Portugália után a 25. legrosszabb gazdasági teljesítményt produkálta Magyarország.

Euró: csak másfél évtizd múlva?

Az MNB szakértői is vizsgálták a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát: 2026-ig szóló technikai kivetítésükben (amit a már meghozott, illetve bejelentett intézkedések alapján rajzolnak meg) az államadósság csak 15 év alatt, a ciklus végére érne a maastrichti szintre. Míg az idei költségvetésben is találtak kevésbé megalapozott bevételi előirányzatokat: így például szerintük az e-útdíjból, az egységes biztosítási díjból is kevesebb jön be, és például a gyógyszertámogatások csökkentésén is csak kevesebbet tudnak majd megspórolni.

A parlament elé benyújtott törvényekből lassan a nyilvánosság számára is kiszüremlik, milyen új adókból próbálja a bevételek növelésével a kormány elégséges méretűvé növelni a kiigazítást. A telefonadó ezek közül, mint kés a vajon ment át az Országgyűlésen. Az új adók többségét (pénzügyi tranzakciós adóról, baleseti adóról szóló törvény, adózást érintő egyes törvények módosítása) ugyanakkor csak kedden tárgyalja a parlament.

Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, a Bankszövetség elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban meg volt arról győződve, hogy nem olyan lesz a pénzügyi tranzakciós illeték, ahogy az a Ház elé be van terjesztve, mert akkor a betétek fele szerinte azonnal távozik az országból, a hitelezés még tovább csökken, miközben az illetéket a bankok továbbhárítják az ügyfelekre.

Patai meg van győződve, hogy más lesz a pénzügyi tranzakciós illeték

Túry Gergely

Matelcsy már jóliustól

A júlus elsejétől élesedő adóval kapcsolatban hiába próbálkozott több telefonszolgáltató is, minden korábbi egyeztetés ellenére az adót a kormány eredeti elképzelései szerint kell majd fizetni. A fogyasztást alapul vevő, de a kormány által a szolgátatókra terhelt költségből 44,4 milliárd bevételt vár az államkassza. A telefonadó maximális mértéke havonta magánszemélyeknél legfeljebb hétszáz, a cégeknél (készülékenként) havonta legfeljebb kétezer-ötszáz forint lehet. A törvény értelmében a magánszemélyek telefonálása havonta tíz perc megkezdett beszélgetésre adómentes, de mentesül az adófizetés alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása is.

A Telenor már közölte, hogy az új adót érvényesíteni fogja áraiban, mert az havi egymiliárd forint plusz terhet jelent a cégenk, amit már nem tud vállalni. A Vodafone Magyarország közleményt adott ki, amiben tudatta: már meghozta "a szükséges döntéseket"; a Magyar Telekom pedig az elnök-vezérigazgatón, Christopher Mattheisenen keresztül "üzent": az ország versenyképességének érdekében más, fenntartható megoldásnak kellene születnie.

Adókivetés: csak kreatívan

A kormány adókivetési repertoárját jól jelzi, hogy a szükséges bevételek előteremtése érdekében épp úgy visszanyúlnak az előző kormányzatok tételeihez, ahogy új és még újabb adózási jogalapot teremtenek. A kormany.hu-n kedden még csak munkaanyagként jelent meg az egyes építésügyi törvények módosításáról szóló tervezet, de máris két fontos önkormányzati bevételi forrás bukkant fel benne. Az egyik felhatalmazást adna az önkormányzatoknak arra, hogy a területükön parkolóépítési hozzájárulást - vagyis ezen a jogcímen új helyi adót - szedjenek be. És bár a megfogalmazás meglehetősen homályos, a néhány soros törvénymódosítás jogcímet teremtene arra, hogy a közmű- vagy útépítéshez hasonlóan a parkolóhelyek megépítésére is a helyi önkormányzat hozzájárulást vethessen ki.

Az önkormányzat értelmezésén múlik, mikor kér parkoló-építési hozzájárulást

MTI / Illyés Tibor

Ugyanez a tervezet tartalmazza egyébként az ingatlantulajdonosokra bizonyos feltételek mellett kivethető értéknövekedési hozzájárulást is. A hét vezető adóügye a kormány kimeríthetetlen kreativitásának tanubizonysága, mert bár mindössze a már hivatkozott kormányzati munkaanyagban bukkant fel, máris akkora visszhangot váltott ki, mintha elfogadta volna a parlament, és az önkormányzatok döntöttek volna a kivetéséről. Pedig nem is klasszikus, központi ingatlanadóról van szó, hiszen azt továbbra sem tervez a kormány.

Az építményadó felső korlátjának idén januártól életbe lépett kitolása – ha az önkormányzatok is úgy akarják, és élnek a lehetőséggel – a lakosság szélesebb köreit érinthetik, mint a munkaanyagban szereplő új tétel. Az értéknövekedési hozzájárulást „csak” azoknak kellene megfizetniük, akiknek az ingatlana helyi településrendezési jogszabály-módosítás vagy közpénzből megvalósuló beruházás révén értékesebb lesz – és csak akkor, amikor az ingatlant értékesítik, és ha a jogszabály-módosítást vagy a beruházást megelőzte az érintett ingatlanok értékkataszterbe vétele (vagyis egy ingatlanadatbázis létrehozása). Ilyesformán leginkább azokat az ingatlanfejlesztőket fenyegeti, melyek egy zöldmezős beruházást a nulláról egy bizonyos beépítettségi szintig elmenedzselnek, majd az egészet továbbadják. Nem csoda, hogy a kormányzattal elvben párbeszédben álló Ingatlan-kerekasztal közleményben tiltakozott is.

Az IMF még várhat...

Ami pedig Magyarország EU/IMF-hitelkérelmét illeti: miután múlt héten nyilvánossá vált, hogy a kormányátalakítás részeként Fellegi Tamást a főtárgyalói poszton a Miniszterelnökséget államtitkári rangban vezető Varga Mihály veszi át. Fellegi a héten még összegezte az IMF/EU tárgyalások előkészítése ügyében végzett munkáját, és a megállapodás megkötését őszre előlegezte meg. Ez összecseng azzal, amit Varga is mondott, amikor megerősítette azt is, hogy a kormány továbbra is 15 milliárd euró összegű, hároméves elővigyázatossági megállapodást szeretne kötni.

Csütörtökön az IMF reakciója sem maradt el: egy kerekasztal-beszélgetésen Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviselője azt mondta, hogy Magyarország számára a kiszámíthatóság és a fenntarthatóság döntő fontosságú, mert ez segíthetne leginkább csökkenteni az ország sérülékenységét. Ivascsenko azért azt sem tagadta, hogy az utóbbi időben javult a magyar költségvetés pozíciója.

A drachma visszahozatala is csak rontana a görög helyzeten

AP / Thanassis Stavrakis

...Görögország már nem

Mindeközben megismételt választásokra készül júniusban Görögország, miután nem sikerült a pártoknak a héten kormányt alakítaniuk. Noha Franciaország, Németország és az Európai Uniót irányító intézmények képviselői mind a euróövezet egybentartása mellett szólaltak fel, nyílt titok, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank is vészforgatókönyvekkel készül a görögök eurózónából való esetleges kilépésére.

Mint ahogy a hvg.hu részletesen is foglalkozott vele, Görögország kilépése az országot drámai módon megrázná: az új pénznem azonnal 30-50 százalékkal értékelődne le, a boltok kiürülnének, a közlekedés leállna, az állami alkalmazottak nem kapnának fizetést, elszabadulna az infláció és kétszámjegyű lenne a GDP-csökkenés. Sok cég csődbe menne, és nagyon alacsony szintről kellene kezdeni az újrakapaszkodást.

De Európa se úszná meg könnyen: olyan méreteket ölthetne a portugál, spanyol és olasz bankokból menekülő betétek aránya, hogy az Európai Központi Banknak rövid időn belül több mint 1000 milliárd eurót kellene a piacokra öntenie, és egyik napról a másikra válna akuttá egyes európai bankok és bankrendszerek tőkeválsága. A bizalmi hatás miatt borítékolható lenne Európa-szerte a recesszió mélyülése. A görög politikai válság tükrében különösen sürgős lenne, hogy Magyarország állapodjon meg az EU/IMF-hitelkérelemről, mert ha kifutunk az időből, könnyen súlyosabb válság köszönhet ránk, mint 2008-ban volt.