Az Országgyűlés költségvetési bizottsága csütörtökön nyújtotta be módosító javaslatát, amely fizetési műveletenként hatezer forintban maximálná a tranzakciós illetéket, és annak személyi hatályát - meghatározott kivételektől eltekintve - kiterjesztené a kincstári körben végzett fizetési műveletekre, továbbá részben bevonná az illetékfizetési körbe a Magyar Nemzeti Bankot is. 

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője kedvezőnek nevezte az alacsony, hatezres plafont. Ezzel véleménye szerint elérhető, hogy a vállalatok ne vigyék külföldre számlavezetésüket. 

Az MNB bevonásáról az illetékfizetési körbe azonban azt mondta, hogy ennek hatása bizonytalan, és aggályos lehet, hogy ebben az esetben nincs felső korlátja a tehernek. Ugyancsak bizonytalan hatásúnak nevezte az egynapos jegybanki betét elhelyezésére kivetett illetékfizetési kötelezettséget. Igaz, hogy ennek mértéke csak 0,01 százalék, de akár szűkítheti is a piaci  likviditást, és ezzel hozzájárulhat a bankközi hozamok emelkedéséhez. 

A tisztázatlan kérdésekre hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is. Nem teljesen világos ugyanis, hogy valóban az MNB-nek kell-e megfizetnie az egynapos és kéthetes betétek utáni illetéket. Amennyiben így van, végül azt a költségvetés fizeti meg, hiszen a jegybank eredményét, ha csúszással is, de a büdzsének kell állnia - tette hozzá. A hatezres korlátot olyan mértékűnek nevezte az elemző, amellyel jelentősen enyhíthető a pluszteher miatti gazdasági torzulás mértéke. Úgy vélte, hogy az overnight betéteket a hitelezés bővítése érdekében vonnák be az illetékfizetési körbe, ám ennek hatása bizonytalan: kizárólag ettől az intézkedéstől nem várható a hitelezés felpörgése Árokszállási Zoltán szerint.