A kormány már sok mindent tett a kiadási oldal lefaragásáért, azonban még lenne mit tenni, a kiadási oldalon drasztikusabb vágásra lenne szükség, főleg a szociális kiadások esetében - mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke az M1 Lényeg című közéleti magazinműsorában. A közgazdász szerint a népesség elöregedése miatt szükség lesz a nyugdíjkiadások csökkentésére.

Heim szerint bizonyos intézkedésekkel a probléma megoldását időben el lehet halasztani, viszont a rendszerben lévő feszültségek mindig újratermelődnek. A közgazdász úgy véli, a nyugdíjkassza technikai értelemben van egyensúlyban, a valós egyensúly nem következett be. Ehhez a helyettesítési ráta csökkentése szükséges, vagyis a nyugdíjbalépés előtti átlagbérhez képest alacsonyabb nyugdíjat lehet csak adni.

Drasztikus csökkentés - drasztikus kijelentés

A Heim által megfogalmazott drasztikus nyugdíjcsökkentéssel kapcsolatban több szakértő is a hvg.hu-nak elmondta, hogy kizártnak tartja az azonnali csökkentést, ám arra is felhívták a figyelmet, hogy az utóbbi évek során már végbement a nyugdíjak közvetett csökkentése. Simonovits András, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója, a már megszűnt Nyugdíj és Idősügyi Kerekasztal tagja szerint hosszú távon elképzelhető a relatív nyugdíj ígéretek csökkentése, a viszonylag magas hazai (60-70 százalék) helyettesítési rátát valóban nem lehet fenntartani. “Ugyanakkor szinte alig értelmezhetőek a Heim által mondottak, mivel nem adott meg időpontot a csökkentés kezdetére és hogy az milyen mértékű is lenne” - tette hozzá Simonovits.

Hangsúlyozta, hogy már eddig is történtek nyugdíj- és nyugdíjígéret csökkentések, kezdve a két részletben eltörölt 13. havi nyugdíjjal - ez 8 százalékos csökkentést jelentett - egészen a korhatáremelésen át a svájci indexálás megváltoztatásáig (a gazdasági növekedést már nem számolják bele a nyugdíjak indexálásába, csak az árszint változását). A nyugdíjszakértő szerint 2009-2010 folyamán összességében már mintegy 30 százalékkal csökkentették a nyugdíjakat, illetve az ígéreteket a korábbi időszakhoz képest. A további csökkentés, párhuzamosan az egységes személyi jövedelemadózás bevezetésével és az adójóváírások rendszerének átalakításával olyan mértékű társadalmi igazságtalanságokat és ezáltal feszültségeket eredményeztek, melyeket együtt kell orvosolni.

Így élnek a nyugdíjasok tőlünk nyugatra és keletre – Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre!

AP

A drasztikus nyugdíjcsökkentés kijelentést egyértelműen kiragadta a sajtó, mindig kontextusában kell értelmezni a helyzetet - fejtette ki a hvg.hu-nak Matits Ágnes független nyugdíjszakértő. Matits szerint általában mindenki elfelejti, hogy egy ilyen és más hasonló mondatok nem a mai nyugdíjasokra vonatkoznak, hanem az évek, adott esetben több tíz év múlva nyugdíjba vonulókra. "A jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, ebben igaza van Heimnek. De nem csak a nyugdíjrendszer a hibás ebben, hanem a foglalkoztatás is alacsony és a szerkezete sem megfelelő" - emelte ki Matits. A nyugdíjszakértő ezzel arra utalt, hogy egyre kevesebben dolgoznak, többségében alacsony bejelentett fizetéssel, így a befizetett járulékok is csökkennek értelemszerűen. Mindez erősíti azt a tendenciát, hogy a nyugdíjjogosultság-szerzéssel komoly problémák vannak.

Fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer, ebben nincs vita

Azt látni kell, hogy a jelenlegi 60 százalékos helyettesítési ráta pár év múlva önmagától lemegy 50 százalékra, ha nem nyúlunk a mostani nyugdíjrendszer kereteihez - emelte ki Matits. A jelenlegi gazdasági és társadalmi körülmények között így nem lehet arra számítani, hogy 10-15 év múlva az akkori nyugdíjba vonulók számára a maihoz hasonló nyugdíjszínvonalat biztosítson az állam.

A probléma ugyanakkor igazából az, hogy míg a magyarországi átlagnyugdíjak százezer forint körül mozognak (a Központi Statisztikai Hivatal egytagú nyugdíjas korú háztartására 2011-ben kiszámított létminimuma 75 ezer forint volt), addig az árszínvonal közelít az európaihoz, így bármilyen drasztikusabb csökkentés komoly társadalmi feszültségeket okozna. Matits szerint emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a modern társadalmakban már nincs jelen a család és a gyerekek segítő ereje az idősek ellátásánál olyan mértékben, mint akár egy fél évszázaddal ezelőtt is, mivel ezen társadalmak már arra rendezkedtek be, hogy az idősek nyugdíjukból tartják majd el magukat.

Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója szerint legkevésbé úgy lehet nyugdíjat csökkenteni, ha annak havi összegét megvágjuk, így az azonnali, abszolút értelemben vett nyugdíjcsökkentés esélye szerinte egyenlő a nullával. "Emellett a nyugdíjasokat a politika mindig igyekezett óvatosan kezelni, így ezért is elképzelhetetlennek tartom a hirtelen változtatásokat a mostani nyugdíjaknál" - mondta a Tárki vezető kutatója. Gál fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar nyugdíjrendszer szegénységenyhítő hatása európai szinten is kimagasló, így vannak tartalékok a rendszerben, amennyiben Heim ebben az irányban gondolkodott. Azt ugyanakkor Gál sem tudja pontosan megmondani, hogy elegendőek lesznek-e a már folyamatban lévő az intézkedések, vagy tovább kell alakítani a paramétereket. "Ha engem kérdez, akkor további kiigazításokra lesz szükség a nyugdíjrendszerben, ennyi nem lesz elég" - hangsúlyozta Gál.

Az esetleges további nyugdíjcsökkentést Simonovits szerint úgy lehetne megoldani nagyobb társadalmi feszültségek nélkül, ha egy szolgálati év értékét lecsökkentik, vagyis kevesebbnek számítják be a nyugdíjak megállapításakor. Ezáltal finomabb módszerekkel lehetne a nyugdíjakat csökkenteni. "A legfontosabb azonban az, hogy a nyugdíjrendszer tekintetében meggondolt és őszinte politikát kell folytatni" - emelte ki az MTA közgazdásza.

Már javában zajlik a drasztikus nyugdíjcsökkentés

A drasztikus nyugdíjcsökkentés az indexálási szabályok megváltoztatásával és a korhatár emelésével véleményem szerint már megtörtént - fejtette ki Gál. Sőt, ha úgy vesszük, akkor a korhatár emelése tekinthető a legdrasztikusabb nyugdíjcsökkentésnek, nálunk ezt viszonylag rövid idő alatt és nagy léptékben (3 évvel 62-ről 65 évre) lépik meg 2022-re. A különböző intézkedések hatásait ugyanakkor ki lehet számolni, ám pontos kalkulációk nem léteznek - emelte ki a Tárki vezető kutatója. Gál hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésével egy adósságkonverzió is lezajlott, vagyis csökkentették a magyar államadósságot a pénztáraknál lévő állampapírok bevonásával, ám ez kötelezettségeket és többletterheket is ró az állami rendszerre. A 2020-as évek elejétől mindenképpen szükség lesz pluszforrásokra, mivel az államnak így több millió, korábbi magán-nyugdíjpénztári tag számára kell majd nyugellátást biztosítania.