Orbán és az IMF: min bukhat el a tárgyalás?
Már a költségvetési és a makrogazdasági alappályával kapcsolatos eltérő elképzeléseken megcsúszhat a megegyezés az EU-val és az IMF-fel, melynek képviselőivel a héten tárgyal a kormány és a jegybank. A legjobb esetben is hosszan tartó tárgyalásokra kell felkészülnünk.
A legtöbb elemző azzal számol, hogy elhúzódhatnak Magyarország hiteltárgyalásai az EU-val és az IMF-fel. A szakértők ősz vége előtt semmiképp sem várnak megállapodást. Ebben az is benne van, hogy a tárgyalások akár több alkalommal is félbeszakadhatnak, mielőtt létrejön az egyezség. Néhányan még azt sem zárják ki, hogy eredmény nélkül zárulnak le a tárgyalások. Nagyjából ezek a várakozások akkor, amikor a Valutaalap delegációja már hétfőn megérkezett, míg az Unió csapata Barbara Kaufmann vezetésével csak szerdán érkezik Magyarországra, hogy a hazai illetékesekkel az ország hitelkérelméről tárgyaljon.
Közös vízió kell
Az elemzői értékelések általában egyes „problémás” kormányzati intézkedéseket is megneveznek, melyek a megegyezés akadályai lehetnek (újabban például a pénzügyi tranzakciós illetéket vagy a kormány 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervét). Valójában azonban nem egyes kipécézett tételek kerülnek először terítékre, hanem a kormány által felrajzolt költségvetési- és a makrogazdasági pálya, amely azt a víziót írja le, ahogy a magyar fél a magyar államháztartást és a magyar gazdaság kilátásait a következő évekre látja.
„Először ebben a jövőképben kell a feleknek megegyezniük, mert nyilvánvalóan erről van egy egyeztetett álláspontja az EU-nak és az IMF-nek, amitől a magyar félé gyökeresen eltér. A helyzetet bonyolítja, hogy magyar oldalon a tárgyalásokban szintén kulcsszerepet játszó Magyar Nemzeti Bank (MNB) is több dolgot másképp lát, mint a kormány. Ezeket az eltérő víziókat kell közös nevezőre hozni, mert csak erre lehet bármilyen programot felfűzni” – mondta a hvg.hu-nak az EU/IMF-tárgyalások általános menetét jól ismerő forrás, aki szerint abban nincs vita és nem is kerül terítékre, hogy Magyarország milyen programban szeretne részt venni.
Azt ugyanis már korábban egyértelműsítették, hogy csak készenléti hitelről (Stand-By Arrangement) lehet szó, amelyhez szigorú feltételek és negyedéves felülviszgálatok társulnak. A kormány ezt megpróbálhatja elővigyázatossági hitelként kezelni. De ahogy azt Varga Mihály nyilatkozata mutatja, valószínűbb, hogy 4-5 milliárdot jövőre felhasználnának az államadósság finanszírozására.
A közös kép megalkotásánál nem kell különösebb szempontokra gondolni: elég végignézni a Nemzetközi Valutaalap IV-es cikkely szerinti jelentéseit, hogy kiderüljön, alapvetően a költségvetési és makrogazdasági célkitűzések, a növekedési kilátások, a költségvetés finanszírozhatósága és folyó fizetési mérleg alakulása, illetve ezek megítélése és közös nevezőre hozása adja meg a tárgyalások keretét.
Eltérő növekedési várakozások
A jövő évi költségvetést megalapozó 2013-as GDP-növekedés már a június közepén benyújtott tervezetben is túl magas volt más prognózisokhoz képest. Akkor a kabinet arra számított, hogy 2013-ban 1,6 százalékkal nő a gazdaság, miközben az Európai Bizottság magyar növekedési prognózisa csak 1 százalék volt. Ráadásul az 1,6 százalék még csak a kormány konzervatív várakozása, az optimista forgatókönyv szerint 2,2 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartana.
Végül a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv miatt a konzervatív növekedési várakozást is megemelte a kormány 2 százalékra - legalábbis Matolcsy György szóbeli közlése szerint. Ez azonban abból a szempontból nem sokat jelent, hogy a büdzsé bevételi és kiadási előirányzatai az eredetileg tervezett 1,6 százalékos növekedésre épülnek.
A Magyar Nemzeti Bank a kormány 1,6 százalékos növekedése helyett csak 0,8 százalékot vár jövőre (idén pedig 0,8 százalékos visszaesést, szemben a kormány 0,1 százalékos növekedési várakozásával). Viszont az IMF jövőre még 1,8 százalékos növekedést tart valószínűnek Magyarországon, de ez könnyen változhat, tekintve, hogy tavaly szeptemberben még 1,7 százalékos növekedést várt idénre, most viszont már nulla százalékot prognosztizál.
Mekkora lehet a költségvetési lyuk?
Az Európai Bizottság szerint a jövő évi költségvetési hiány a GDP 2,7 százaléka lehet. Ez már az uniós 3 százalékos küszöb alatt van, de továbbra sem éri el a konvergenciaprogramban vállalt 2,2 százalékos 2013-as hiánycélt. Az is kérdés még, hogy a bizottság szerint mennyivel fogja növelni a hiányt az új tervek, a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv és a több ponton bizonytalan pénzügyi tranzakciós illeték.
Elemzők várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár megadóztatása 200 milliárdos lyukat is üthet a költségvetésen, de egyes vélemények szerint 300-350 milliárdos kiigazításra is szükség lenne a csomag végigviteléhez. Az ugyancsak nem valószínű, hogy az eljárást az Európai Bizottság tolerálná, hiszen az MNB és a kincstár megadóztatása lényegében költségvetési trükk.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi várakozása szerint jövőre 2,4 százalékos hiányt érhetett volna el a kormány a tartalékok feláldozásával. Azonban ebben sem volt még benne a 300 milliárdos csomag és az MNB-adó hatása.
Elégséges és plusz biztosítékok
Az, hogy eltérések mutatkoznak a 2013-14-es előrejelzésekben, makropályában vagy a bevételi/kiadási oldal megítélésében, alapvetően normális dolog – mondja egy tárgyalásokat belülről ismerő forrás. Azért vannak itt a nemzetközi szervezetek képviselői, hogy tájékozódjanak, információt gyűjtsenek. A kormánynak pedig meg kell győznie őket, hogy elképzeléseik alátámaszthatóak finanszírozási oldalról. A szervezetek engednek, ha biztosítottnak látják a kiadások forrását, de további biztosítékokat kérnek, ha valamit nem éreznek teljesíthető célkitűzésnek, vagy egy intézkedést nem tartanak fenntarthatónak, mert bevezetése például olyan kockázatokat hordoz magában, amit a tárgyaló fél nem árazott be megfelelően.
Ebben a körben kerülhet terítékre a 300 milliárdos csomag finanszírozása (elégséges és megfelelő forrás-e a tranzakciós illeték), a fővárosi közlekedés finanszírozása (mi lesz a dugódíj helyett?), a MÁV működési hiányának a fedezete, a közoktatás és az egészségügy fenntarthatósága - és persze ezzel párhuzamosan esetleg újabb bevételi források megteremtésének lehetősége (ingatlan- vagy más adók). De ahogy a jövőre vonatkozó sarokszámokból kiderülhetett, a víziók olyan mértékben szórnak, hogy a közös alappálya elfogadása nem lesz egyszerű menet.
„Ahogy azt Orbán Viktor is többször elmondta, akár egy hét alatt is meg lehet állapodni a Valutaalappal. De ez most nem az a helyzet” – mondta az IMF működését közelről ismerő forrásunk. Most inkább az a valószínűbb, hogy a szervezetek képviselői többször is megjelennek Budapesten vagy a magyar delegáció egyeztet külföldön, mire sikerül a tárgyalásokat végigvinni. Ebbe pedig az is belefér, mondták forrásaink egyöntetűen, hogy a tárgyalások – egy későbbi dátum megadása nélkül – átmenetileg megszakadnak. „Most nem az a helyzet van, mint 2008-ban, amikor egy hét alatt tető alá hozták a megállapodást, megírták a szándéklevelet, és csak arra kellett várni, hogy a 20 milliárd eurós hitelkeret EU-s lábához az európai fél mobilizálja a részét. A különbséget úgy lehet érzékeltetni, hogy most bejelentkeztünk az orvosnál, kaptunk időpontot, vizsgálgatnak, és majd hónapok múlva döntenek a kérelmünkről. Akkor pedig a mentő vitt el minket.” – mondta a Valutaalapot jól ismerő forrás.
Még nem vagyunk ráutalva
A hvg.hu által bemutatott brüsszeli feltételek között az első egyben a kiindulópont: vagyis, hogy a felek megegyezzenek a költségvetésről és az alappályáról. Az EU és az IMF nyilvánvalóan egyezteti az álláspontját, egyik a másik nélkül nem dönt. Az IMF információink szerint inkább csak technikai és lebonyolítói szerepet tölt be: jelentős tapasztalattal és szakértői infrastruktúrával bír, de a hitelszolgálattal kapcsolatban meg van kötve a keze, hiszen az eljárásai le vannak szabályozva. Így azt is be lehet lőni, hogy egy olyan gazdasági teljesítményre képes ország, mint mi, legfeljebb mekkora hitelt és milyen kamaton vehet fel. A piac egyébként 15 milliárd eurós hitelmegállapodásra számít, amely 2014-ben futna ki.
Ahogy arra többen utaltak, Magyarország az államadósság finanszírozása szempontjából egyelőre nincs ráutalva az IMF-hitelre: ha az állampapírpiacon a forint alapú kötvényeket az eddigiekhez hasonló módon veszik, akkor akár jövő év tavaszig is gond nélkül menedzselhető az adósság az EU/IMF-hitel nélkül. Hacsak a piaci nyomás nem kényszerít ki egy gyorsabb megállapodást.
| Nem baj, hogy Matolcsy nyaral |
Jóllehet az IMF-tárgyalásokon leginkább az államháztartást érintő kérdések merülhetnek fel, Matolcsy György éppen most ment el nyaralni. Az IMF-tárgyalások szokásos menetét jól ismerő forrásaink szerint azonban „nem oszt, nem szoroz”, hogy Matolcsy nincs itt, hiszen Varga Mihály személyében miniszteri szintű főtárgyalója van a kormánynak, a nemzetgazdasági minisztert pedig vélhetően el lehet érni, ha mégis valamiben a közreműködésére lenne szükség. Az IMF részéről új vezetője lesz a tárgyalásoknak. Thanosz Arvanitisz idén április 30-án váltotta Christoph Rosenberget a magyar misszióvezetői poszton. A szakember a Nemzetközi Valutaalap európai ügyekkel foglalkozó részlegének tanácsadója, 2010-től az ukrajnai missziót vezette idén, év elejéig. A magyarországi tárgyalásokon részt vesz Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője is. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
