Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A koffeintartalom módosításával újradefiniálná a kormány, hogy mi számít energiaitalnak. Ezzel végképp összeomolhat a magyar cégek által uralt energiaital-piac. Az energiaitalok elleni háborúnak a koffeintartalmú üdítőket gyártó multik, elsősorban a Coca-Cola lehet a nyertese.

Törvénymódosítási javaslat készült a chipsadóként közismertté vált népegészségügyi termékadó (neta) energiaitalokat érintő részéhez, mivel a 2012 első negyedévére tervezett, húszmilliárd forintra vonatkozó adóbevétel negyede se teljesült.

Ahogy arról az Origo beszámolt, a parlament egy éven belül harmadszor is megváltoztatná a népegészségügyi termékadó megfizetésére kötelezett energiaital definícióját. E szerint lényegében a koffein önmagában is adókötelessé válik, ha az italban decinként legalább 15 milligramm található, de a taurin nélkül, más aminosavval készülő italok is adókötelesek lennének a tavaszi ülésszak végén benyújtott egészségügyi salátatörvény révén.

Ha a módosítót elfogadják, gyakorlatilag elvéreznek az energiaitalpiacot vezető magyar cégek, így a kormány koffein-hadjáratának (a verbális gazdasági patriotizmusnak némileg ellentmondva) a koffeintartalmú üdítőket gyártó multik lehetnek a nyertesei. Az általuk gyártott koffeintartalmú italok ugyanis nem minősülnek energiataloknak, és kevés kivétellel valamivel kevesebb, mint 15 mg koffeint tartalmaznak literenként, így viszonylag olcsón (7 Ft/liter) megússzák a neta hatálya alá esést.

Az érintett multik egyikével, a kólapiacot 35 százalékos részesedéssel uraló, és a jeges tea piacon is - a Nestea-vel - meghatározó Coca-Colával a Nemzetgazdasági Minisztérium épp a napokban kötött stratégiai partnerséget. Ennek ünnepi bejelentését Orbán Viktor celebrálja július 20-án, amikor felavatják az amerikai multi dunaharaszti gyárában Magyarország legnagyobb üdítőitalgyártó gépsorát.

Szócska kiskapui

Az újabb módosítás azzal magyarázható, hogy a neta az egy évvel ezelőtti bejelentése óta nem hozza a kormány által elvárt bevételeket, márpedig a kormány ebből fedezte volna az egészségügyi dolgozók bérrendezését. A júniussal véget ért negyedév már a harmadik volt a sorban, amikor az időarányos bevétel nem teljesült. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár egy tévéműsorban a neta újabb módosítását azzal indokolta, hogy alapvetően a kiskapuzó, a jogszabály hatálya alól kibújni igyekvő energiaital gyártók miatt kényszerültek erre a lépésre.

hvg.hu

Néhány nappal korábban az egészségügyi államtitkár újságírók előtt arról beszélt, hogy a tervezett szigorítással a fiatalokat kell védeni, mert – mint mondta: - a túlzott energiaital-fogyasztás következménye, hogy nőtt a koffeinmérgezéses tünetekkel orvosi ellátásra szoruló fiatalok száma. Az egészségügyi tárca az adó mértékét nem tervezi változtatni, abban csak az energiaital definícióját módosítaná úgy, hogy az eddigi 30 helyett 15 mg/100 ml koffeintartalom lenne az adófizetési határ. De energiaitalnak minősülne az az ital is, amiben nincs ugyan taurin, de magas a metil-xantin tartalma.

Érdemes visszaidézni: egy éve, amikor 2011. július 19-én nyilvánosságra került, hogy a kormány népegészségügyi termékadót vet ki olyan termékekre, amelyek szerinte az egészségtelen táplálkozásért leginkább felelőssé tehetők, a célkeresztbe került italokban (kóla, jeges tea, energiaital, szörp stb.) a cukor és a koffein voltak a kormány fő ellenségei. Aztán novemberben felzárkózott a metil-xantin (ebbe a vegyületcsoportba tartozik a koffein, és a teák hatóanyaga, a teofilin is) és a taurin. Most utóbbi „helyettesítő szereire” is lőnének.

Tavaly még több mint 60 féle nevű és csomagolású energaiital volt a boltokban energiaitalok. A kínálat azóta némileg csökkent, több olyan energiaital is eltűnt, melynek koffeintartalmát egy európai uniós egészségügyi ajánlásnak megfelelően 32 mg/100 ml-re állították be A Hell New Generation fantázianévvel piacra dobott termékében a koffein nagy részét mate tea kivonattal helyettesítették, így annak mértéke mindössze 2 mg/100 ml-re zsugorodott. Az energiaitalokban a taurin szintje is a töredékére esett, az egykori, akár 4-500 mg/100 ml mennyiségnek a tizede sincs manapság az energiaitalokban (a „mainstream" érték: 15-40 mg/100 ml).

Mennyiségi minőség?

A neta a frissítőital-szektorban alapvetően a szénsavas üdítő, a jeges tea és energiaital alkotta termékháromszögben terül szét, évente 540-550 millió liter italon - de messze nem egyenlő arányban. Az összmennyiségből nagyjából 81 százalékban a cukros-szénsavas üdítőital piac, 13 százalékban a jeges teák, 6 százalékban az energiaitalok részesednek. De míg a két fő forgalmi szegmensben mindössze 7 forint plusz adót kell fizetni literenként (amennyiben a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8 gramm/100 ml értékhatárt, a magyarorsz), addig az energiaitalok (15 mg/100 ml fölötti koffentartalom) neta-tartalma literenként ennek több mint harmincötszöröse, 250 forint. Erről a három területről 11- 11,5 milliárd forint bevételt kalkuláltak be a költségvetésbe, de az árdrágulás következtében visszaeső forgalmat elfelejtették beleszámítani.

hvg.hu

Az utóbbi három hónap adatai azt mutatják, hogy az évek óta lényegében tűzön-vízen át folyamatosan emelkedő termelési volumenek az energiaital piacon megtörtek. Március, április és május egyre gyorsuló ütemű visszaesést mutat a mennyiségi és az eladott palackok szerinti bontásban is. Sőt, májusban ez a visszaesés már 20 százalék körül táncolt.

Ha a tendencia nem változik, iparági számítások szerint a tavalyi mintegy 31 millió literes magyar energiaital fogyasztás az év végére beeshet akár a 10 milliós szint alá is. Márpedig abból egyenesen következik (még ha az üdítőitalok és jeges teák piacát mennyiségileg mindez érintetlenül hagyja), hogy a kalkulálható 11-11,5 milliárd forint bevételből - amiből mintegy 7,7 milliárdot az energiaital gyártókkal fizetnének meg - jó, ha a fele folyhat be az államkasszába.

Hell, Bomba, Watt, Red Bull

A hazai energiaital piac sajátossága, hogy nem a multicégek termékei, hanem főként a hazai gyártású italok a leginkább kelendőek. Háromféle struktúra alakult ki: a magyar gyártású, magyar tulajdonú cégek termékei (ilyen a Watt és a Hell), külföldi tulajdonú, magyar gyártású termék (ilyen például a Burn és a Monster) és a külföldi tulajdonú, külföldön gyártott termék (mint a Red Bull és a Bomba – igaz, utóbbit az osztrák gyártója kifejezetten Magyarországra fejlesztette).

 

Az eladott darabszám alapján a piaci rangsor jelenleg úgy áll, hogy 23 százalékot tudhat magáénak a Hell, 13 százaléka van a Bombának, 11 a Wattnak. Öt százalékos a Red Bull, a Coca Cola fennhatósága alá tartozó Burn és Monster pedig 5,6 százalékot hasít ki a piaci tortából. A többi szereplő ennél lényegesen kisebb piaci részesedéssel bír, igaz, 15 százalékot tesznek ki az „egyéb” (illetőleg: ismeretlen) termékek.

Maradhat-e a +52 százalék?

A neta 62,50 forinttal drágította a 250 ml-es dobozokba töltött energiaitalokat palackonként.  Ez a 90-100 forint körüli nettó áron kapható italokon 52 százalékos plusz terhet jelentett - nyilvánvaló volt, hogy a gyártók kibúvókat keresnek, és a termékfejlesztésbe kezdenek. A klasszikus hatóanyagtartalommal dolgozó, tutti-frutti ízű Bomba, Hell, Watt, Red Bull stb. így alig egy év alatt nagymértékben átadta a helyét a gyümölcsös ízesítésű, „kisebb dózisú” italoknak.

A neta és a rárakodó áfatartalom annyival drágábbá tette az energiaitalokat, hogy a kereslet az olcsóbb, megfizethetőbb termékek fel kezdett fordulni, értve ez alatt azt is, hogy a környező uniós országokból érkező energiaital importot is - ami a költségvetés számára nem fial hasznot - felerősítette. Emellett hosszú idő után ismét növekedésnek indult a márkanév nélküli, olcsó szegmens is.

Felszínes ismeretek és arrogancia

Ha valóban a neta-bevételekből szeretné Szócska Miklós biztosítani az egészségügyi dolgozók bérrendezésének nagy részét, akkor készülnie kellene egy B-tervvel is. Olyannal, amivel teljesülnek a célszámok akkor is, ha a forgalom csökken. Az iparágra rálátó szakemberektől és több forgalmazótól is úgy tudjuk, hogy a nagy piaci szereplők külön-külön, többször is próbáltak ez ügyben szót érteni az illetékesekkel.

De a megkeresésekre legtöbbször nem érkezett válasz. Vagy ha eljutottak az ügyben osztályvezetői vagy helyettes államtitkári szintig, a kérdéseikre nem kaptak választ, vagy olyat hallottak, amiből az derült ki, hogy nincs B-terv. „Nem látják, hogy milyen szektorbeli változást fognak előidézni. Így nincs kihez menni érdeket érvényesíteni, mert nincs kit meggyőzni. A szektor felszínes ismerete és a tárgyalási arrogancia viszont mértéktelen” – mondta az egyik, anonimitást kérő cégvezető. Szerinte, ha törvénybe kerül az új, 15 mg-os koffeinlimit, akkor az energiaitalokkal majd újból reagálnak, és az alá a szint alá nyomják majd le az egységenkénti koffeinszármazék-arányt.

Hogy mi lesz, ha az újabb módosítás sem hozza a remélt bevételt, nem tudni. Az viszont faktum, hogy a hazai energiaitalgyártókat az újabb módosítás a padlóra küldheti, miközben egyre szűkebb mezsgye választja el az energiaitalt más üdítőitaloktól.

Hernádi Levente

A 15 mg-os koffeinhatár például közel van az energiaitalokat és szénsavas üdítőket elválasztó határértékhez. A szénsavas üdítő italok és jeges teák ráadásul a táplálkozástudományi összetevők alapján eleve nem különböznek drámai módon az energiaitaloktól, mert az, hogy „az egyikben több a cukor, a másikban meg a koffein” (vagy más élénkítő anyag), eleve megtévesztő. Miközben a hazai boltokban kapható Bomba, Watt, Burn, Playboy, XL stb. energiaitalok koffeinszintje mára 15 és 32 mg/100 ml közé esett le, az energyfiend részletes adatbázisából kiolvasható, hogy 100 mililiterenként a klasszikus Coca Colában ez az érték 9,8, a  Pepsiben 9,2 mg, a Coca Cola Zero 9,8 mg, a Pepsi Max pedig 16,5 mg koffeinszármazékot tartalmaz decinként. Emellett a legkedveltebb jeges tea, a Nestea Iced Tea-ben is van 15,5 mg koffeinszármazék deciliterenként.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!